Találkozás a sötét úrnővel

A nőben a sötét oldal is jelen van és nem baj, ha azt meg is éli néha. A sötét oldal alatt értem a szenvedélyt, amely már fáj, a pusztítást, a vadmacskát mely kegyetlenül lecsap áldozatára, stb., ami nem a nő kedves természetére utal. Éppen ezt az oldalt tapasztaltam meg és éltem ki tánc közben, amely azért jó, mert mint egy szerepjátékban megélhetem ezt a minőségemet is, hogy megkeressem a bennem levő üresség és fájdalom, a pusztítás gyökerét és azután elengedjem azt. Talán sokaknak félelmetes szembenézni a banyával, de én valamiért szeretem őt. Nekem is nehéz az ő jelenléte és sokszor én is tiltakozom ellene, de valami mély kapcsolat mégis fűz őhozzá is, mert ő is az istennő egyik minősége, mely elválaszthatatlan az egységtől. Ebben a szenvedélyben és fájdalomban, szirén és amazon természetemben vágytam szembenézni a halál sivárságával és a pusztulással, a sötét úrnővel. Miután kitomboltam magam, álltam vele szemben, mintegy lelki meztelenséggel. Nem birtoklok semmit, nincs még rajtam se semmi (esetleg valami sötét lepel vagy fátyol maximum) és mégsem éreztem hiányt, hiszen magamat adtam, magamat vállaltam fel előtte. Nincs is mit takargatnom előtte. Szembe néztem vele. Meglepődtem, mert szeretetet éreztem tőle felém és a szeretetünk találkozott a szívemben. Teljesen lenyugodtam a szeretetétől. Hiszen a pusztulás hozza el az újraszületést és a sötét úrnő a bölcsesség megtestesítője is. Ő hozza el a fényt, amit el is hozott a szívembe. Bennem volt a kérdés hogy ebbe az energiába mennyire engedjem bele magam, mert mégiscsak sötét, és a saját árnyoldalammal is találkozom egyben, amit szabadjára is engedek. Úgy gondolom, erre időnként azért szükség van, mert különben robbanok a bennem összegyűlt és elnyomott negatív dolgoktól. Nem jó beleragadni, de a tánc hevességében ez kijön belőlem és a test fáradása a lélek megnyugvását és a békét hozza el. Mindig megkérem az égieket is, hogy vigyázzanak rám, és vigyáznak is. A sötétség után mindenki a fényre vágyik, ami el is jön, mivelhogy a sötét éjszaka után is mindig eljön a világosság időszaka, hogy betöltse a sötétséget és megláttassa velünk a valóságot.

Női archetípusok - A banya

A banya vagy sötét úrnő az elmúlás, a visszavonulás a halál időszaka. A természetben minden kopárrá, meztelenné válik, azt mutatja, aki ő valójában, nem takargat semmit. Az elvetett mag mélyen szunnyad, a fák, egyes állatok is téli álmot alszanak. Az emberek életében is ez a megpihenés időszaka. Megvolt a betakarítás: nem csak a terményeké, hanem a szellemi munkáé is, így most egy visszavonulós, pihenősebb korszak következik. Az ember befelé fordul, magába néz. Számot vet az elmúlt év eseményeivel, eredményeivel, saját magát is mérlegre teszi: milyen hibákat lát meg magában, min lehet, min tud változtatni, fejlődni és mit lenne jobb teljesen elengedni, továbbadni. Vonatkozhat ez tulajdonságokra is, de tárgyakra is, munkahelyre, bármire. Ez a tervezés, az életünk megálmodásának ideje. A tisztulás, a dolgok kisöprése szimbolikusan a banya söprűje által. A banya bölcs anyát is jelent, tehát a megtapasztalt dolgok bölcsességé való alakulását, melyet főleg idős korban érünk el. Ez a fogyó hold, illetve a nagymama kora, aki már szembe néz a halállal, önmagával és az életével. Élete végére nagy bölcsessége tett szert, amit most tovább ad. Szimbóluma az üst, ami az anyaméhre is emlékeztet. Biztonságot, meleget ad és a transzformáció, a változás színhelye is egyben. Ami nem kell, azt elégetjük, hogy valami új megszülethessen. Ez a nagytakarítás időszaka.

Másik szimbóluma a tükör, az önmagunkkal való szembenézés képességére mutat rá, árnyoldalunkkal való szembesüléssel, ami mögött ott a fény.

Színe a fekete, mely a sötétség idejét jelképezi. Hosszúak az éjszakák, hamar van sötét, visszahúzódnánk, pihennénk, hogy tavasszal újult erővel vágjunk neki az életnek, az új álmok, és tervek megvalósításának.

A banya a mesemondás ideje is, a misztikumé és a varázslaté. A népszokások sok jövendőmondással kapcsolatos praktikát ismernek, amiket ebben az időszakban gyakoroltak az emberek. Szilveszteri ólomöntés, almából jóslás, Tamás, Barbara, Luca napi jövendölés, rúnajóslás.

A banya időszaka, a magunkba mélyülés okt. 31 éjszakájától, Halloweentől, azaz Mindenszentektől dec. 21-ig a fény megszületéséig, karácsonyig tart. Ezt az időszakot a föld és a levegő elem zárja körül. A Földanya időszaka vége felé már ráhangolódunk a visszahúzódásra és még szövögetjük terveinket, megálmodjuk a jövőt a hideg tél közepette is, mikor még szintén otthonainkban töltünk több időt a melegben, február 2-ig, mikor is a leány ideje hozza el az újra kezdést és az új lehetőségeket. Mindenszentekkor különösen vékony a fátyol a világok között, ezért jobban érzékelhetők a másvilág lényei, elhunyt szeretteink lelke is. A banya megtanít tisztelni és elfogadni a halált, mert ez egy új létforma kezdete. 

Megmutatkoznak a problémák, hogy lássuk és megoldjuk őket. A kitartás és az önmagunkba vetett hitünket is próbára teszi ez az időszak A mozdulatlanság, a passzív lét, a megadás és az  erőgyűjtés ideje. A csend van előtérben, hogy meghallhassuk belsőnk kívánságait, szembesülhessünk saját magunkkal és elengedjük az idejétmúltat. Ehhez bátorság kell és hit az újban és abban, hogy az új valami sokkal jobbat hoz el a számunkra. A sötétségbe való alámerülés után jön el a fényt és meglátjuk saját magunk fényét is. A banya akkor támogat, ha nem állunk ellen, hanem megadjuk magunkat neki, mert amit magával visz arra már nincs szükség.

Idetartozó növények: fagyöngy, krizantém, nád.

A banya állatai: varjú, varangy, holló, bagoly, fekete macska.

Iránya: északnyugat.

Napszaka: az éjszaka.

Sötét Úrnők: Barlang Asszonya, Kincs, Szép Asszony, Bagoly Asszony, Cerridwen, Hekaté

Születés tánc

az anyai energia erősítése, kapcsolatfelvétel a leszületni vágyó babával
 

A nőiség, az anyai energiák megélésében segít ez a Mária Magdolna foglalkozás, melyben nemcsak a szabad önkifejezés kap helyet, saját nőiségünk megélése, hanem a szeretetben és egységben való találkozás, az önmagunkkal, az égiekkel és a leszületendő baba lelkével/szellemével való kapcsolat erősítése is a táncmeditáció, gyógyító kristályok és hangok által. Ebben segítségünkre vannak az anyai energiát erősítő dalok, a meditatív kapcsolatfelvételt és az egységet segítő hangtál, illetve a sámándob ritmusa. A Mária Magdolnához való kapcsolódás segíti megélnünk nőiségünk, anyai minőségünk illetve a magunkkal és a leszületni vágyó gyermekkel való egységet. Sok szeretettel várunk minden nőt, aki babát vár, illetve aki szeretne felkészülni egy baba foganására, vagy csak szeretné megélni nőiségét és önmagát.    

 „A fény mely bennünk rejlik kiapadhatatlan. A természet csodájához tartozik, hogy a nő képes új életet adni és megvan bennünk az a csodálatos képesség, hogy felélesszük őseink szent véréből fakadó ősi tudást. Áldás a nőiségre.” (Mária Magdolna)

Időpont: szerda 18:00 óra
Hely: 7630 Pécs, Mohácsi út 35.
Kérlek jelezd felém részvételi szándékod: noisegutja@gmail.com

A vörös sátor

Épp egy könyvet olvasok, a címe A vörös sátor. Nagyon tetszik, ahogy a nők összetartanak és nagyon tetszik a vörös sátor szokása is, amelyben a teliholdas nők összegyűlnek és megosztják egymással történeteiket, gondolat- és érzésvilágukat, tudásukat. Nincsenek tabuk a nőiséget illető kérdésekben. Az ősi nővé válási rituálét is jónak tartom, mert teljesen másképp közelíti meg a dolgot. Van benne bölcsesség, ősiség, egység és odafigyelés. A test bölcsességének és gyönyörének megtapasztalását adják át fájdalommentesen és tiszteletteljesen. Feléleszti a nő erejét, de megtartja méltóságát. A nő emlékezni kezd és kapcsolódik egyben anyáihoz, őseihez, belekapcsolódik a körforgásba mely örök. A tudás egy lesz, és továbböröklődik fenntartva a körforgást. A lányokat felkészítik a nőiségükre és ünneplik azt. Nem éri őket meglepetés, azon felül mindent megoszthatnak egymással. Nincs szégyen és nincs tabu. Közösség van, közös a sorsuk és ezért összetartanak – ugyanazt az erőt szolgálják és a legharmonikusabb módon alkotnak vele egységet. Ők a Földanya lányai és az Isten/nő lányai. Őrzik a nőiség ősi misztériumát természetüknél, nemüknél fogva és ennek tudatában vannak.

Női öntudatra ébredés

Csodálatos látni, ahogy a nők egyre inkább öntudatukra ébrednek és kezdik élni nőiségüket -mai táncmeditáción ez az élmény fogalmazódott meg bennem. Eleve nagyon szeretem érezni Mária Magdolnát és imádom, ahogy hozzááll az emberekhez, ahogy gyengéd elfogadó szeretetével közelít mindenkihez. Számomra felemelő ezt végignézni, ahogy teszi a csodákat az emberekben, a nőkben, ahogy egy nő egyre inkább leteszi régi terheit, képzeteit és meri önmagát vállalni és megélni önmagát, a nőiségét, azt, aki ő belül. Ahogy kezdi magát szépnek látni, nőnek érezni. Egyre felszabadultabb lesz, egyre jobban élvezi megélni önmagát. Egyre jobban elfogadja és szereti magát, s közben tisztul teljes lénye. Ezzel megváltozik az élete és egyre nagyobb csodákat hív be életébe csupán azáltal, hogy szereti önmagát és ezt kisugározza a világra. A tánc, a sámándob, az énekhang csupán eszközök, az igazi csoda a nőben rejlik és mindig is ott volt, csak elő kell hívni. Személy szerint én is nagy utat jártam be az Istennővel és Mária Magdolnával való első találkozásom, 2006 óta. Ha visszagondolok egy olyan fiatal nő voltam, aki nem is tudta magáról, hogy nő, teljes mértékben elnyomtam nőiségem minden formában. Akkor, egy női elvonuláson kezdtem csak ráébredni női mivoltomra és lassan elkezdtem felvállalni és élni azt. Amit régen negatívan éltem meg azt most pozitívan, elkezdtem magam szeretni, szépnek gondolni és kiadni magamból mindazokat a sérelmeket és gyógyulásra váró sebeket, amik bennem voltak. Egyre inkább átadom magam az Istennőnek és Mária Magdolnának. Ez egy folyamat, és véleményem szerint egy csodálatos út. A nő ereje a nőisége és annak a teljes megélése – az öltözködésén, a szexualitásán, a foglalkozásán, az életmódján keresztül – minden, amit tesz, őt fejezi ki. És ha ő jól van, akkor tud adni másnak is, és tud töltekezni más is az ő szeretetéből. Valójában a legnagyobb gyógyító erő az elfogadás és a szeretet. Ha valaki érzi, hogy elfogadják és szeretik, szárnyra kap. A nők ereje pedig a közösségben rejlik, ahol sokkal intenzívebben élhetik meg nőiségüket és az összetartozást, a női testvériséget. Az élet misztériumát minden nő hordozza és ugyanazt a ciklust követi. Szoros kapcsolatban van a természettel és ahogy gyógyulnak a nőiségen ejtett sebek, úgy gyógyul a Föld is. A tanfolyamok sem azért sikeresek feltétlenül, mert új tudást adnak és mert egy nagy tudású valaki azt átadta – persze az is fontos és egy lökést ad hogy kezdjünk vele valamit az életünkben-, hanem a közösség ereje adja a hihetetlen erejű szárnyaló élményeket, amiért visszavágyunk ismét abba a közösségbe, ahol ezt megéltük. Ha néhány nő összejön, aki jóban van egymással és szereti egymás társaságát, akkor már óriási erők jönnek mozgásba – ez igaz bármilyen közösségre. A közösség jobban fenntartja az erőt, minden élmény sokkal intenzívebb, de a mi utunkat ennek ellenére magunknak kell járnunk, nem várhatjuk a közösségtől életünk megoldását, az csak segítségként van jelen. Fontosnak tartom a közösséget, a nők közti egységet, jobban segíti megélni és élni a nőiséget, de mi magunk is nagyon sokat tehetünk ezért. Minden nap átölelhetjük magunkat és azt mondhatjuk magunknak, hogy „teljes szívemből szeretem magam”. Megengedhetjük magunknak, hogy táncoljunk csak úgy a szobában és abban mindent megéljünk szabadon, minden elfojtott, gyógyulni kívánó dolgot, és persze csak úgy mozoghatunk is, csupán mert jól esik. Évek óta táncolok már mindenféle formában: egyedül, csoportban, párban. Voltam különböző tánckurzusokon, társas és női táncokon vettem részt pl. flamenco, hastánc stb. illetve táncmeditációkon, újabban szakrális táncon. Azt vettem észre, hogy a tánc számomra az élet és az isten/nő dicsérete. Nagyon élvezem, és nagyon sokat gyógyított rajtam az évek folyamán, illetve segítette személyiségfejlődésemet. Mivel intenzíven foglalkozom vele, nem csak eltáncikálásról van szó, hanem igen intenzív belső folyamatról, ami sok fájdalmat is előhívott belőlem, mert szembesülnöm kellett magammal, de ugyanakkor határtalan örömet is nyújtott és kapukat nyitott meg előttem egy új szeretetteljesebb világ illetve önmagam felé. A tánc nem csak gyógyít, nem csak önkifejezés, hanem segíti a kommunikációt is a saját lélekkel, szellemmel, az égiekkel és segíti az egység kialakulását is. Első körben saját magunk egységének és teljességének a megélését, majd a többiekkel való egység megélését is. Rengeteg útja-módja van az emlékezésnek, a tánc csupán egy. De ami fontos, hogy emlékezzünk ismét arra, hogy nők vagyunk és ezt élvezzük. Szeressünk nőnek lenni, mert ez egy csoda.

Beavató mese - A tizenkét varjú

Egyszer volt, hol nem volt, hetedhét országon is túl, túlonnan túl, innenen innen, volt egy szegény özvegyasszony, s annak tizenkét fia s egy leánykája. Búsult is szegény feje eleget, hogy mivel tudja eltartani ezt a tenger sok gyermeket, mert száraz kenyér is mikor volt s mikor nem az asztalfiában.

Jött haza egyszer a tizenkét fiú, körülfogták az anyjukat, hogy lépni sem tudott a szobájában, s ahányan voltak, egyszerre mind kenyeret kértek, s csak az volt a híja, hogy kihúzzák a házból.

Hát azt ugyan senki ne csudálja, hogy a szegény asszony elvesztette a béketűrését. Hiszen adott volna ám, ha lett volna, de nem volt. Nagy elkeseredésében azt találta mondani:

- Ó, istenem, bocsásd meg a bűnömet, bárcsak valami állattá változtatnád ezeket a fiúkat, nem bánom én, ha varjúvá is!

No, halljátok csudát, mi történt! Az történt, hogy abban a szempillantásban a tizenkét fiú mind varjúvá változott, s mert hogy éppen nyitva volt az ablak: huss! kirepültek, s mire csak egy jajszót is mondhatott volna az anyjuk, úgy eltűntek, mintha a föld nyelte volna el!

Hej, nagy erős búbánat nehezedett a szegény özvegyasszony szívére, éjjel-nappal folyt a könnye, mint a patak, s kesergett mindig, hogy az isten úgy elvette volt az eszét, hogy olyan bolond beszédre nyíljék az ő szája.

Kicsi kisleány volt még a szegény özvegyasszony leánykája, de tudta, hogy miért sír, miért kesereg az édesanyja, s azt mondta egyszer:

- Lelkem édesanyám, én többet nem nézhetem a sírását, elmegyek világgá, s addig vissza sem fordulok, amíg a bátyáimat meg nem találom.

Hiába beszélt a szegény asszony, hogy ne menjen, ha már kifogyott a tizenkét fiából, legalább őbelőle ne fogyjon ki: a kisleány elbúcsúzott az édesanyjától keserves könnyhullatások közt, s elment világgá.

Ment, mendegélt a kislány hetedhét ország ellen, s egyszer egy nagy rengeteg erdőbe ért. A rengeteg erdőben talált egy kis házat, s bement oda nagy bátran. Egy öregasszony ült a kemence alatt, de olyan öreg, hogy az orra a térdét verte. Köszön a kisleány illendőképpen:

- Adjon isten jó estét, öreganyám!

Fogadja az öregasszony:

- Köszönd, hogy öreganyádnak szólítottál, mert különben bekaptalak volna. Hát hol jársz itt, ahol a madár sem jár?

Mondja a kisleány:

- Ó, lelkem öreganyám, én tizenkét bátyámat keresem, akik varjú képében elrepültek hazulról, s azóta hírüket sem hallottuk.

No bizony, én magam sem hallottam hírüket, te leányka, hanem ezen a rengeteg erdőn túl van egy kicsi kerek erdő, kerek erdőnek az aljában egy ilyenszerű házacska, amilyen az enyém, abban lakik az én néném, az talán útbaigazít.

Mert hogy éppen este volt, az öregasszony jó vacsorát adott a kisleánynak, aztán vetett neki jó puha ágyat, s lefektette, reggel pedig, amikor fölkelt a kisleány, adott neki egypár aranykörtét.

Megköszönte szépen a kisleány az öregasszony nagy jóságát, elbúcsúzott illendően, s azzal elindult a kerek erdő felé, azon az úton, amelyikbe az öregasszony beleállította.

Estére kelve a kisleány a kerek erdő aljába ért, s kerek erdő aljában bement a kis házacskába. Hát ott csakugyan még öregebb asszony üldögélt a kemence alatt, s fonta a kendert nagy szorgosan.

Köszön a kisleány:

- Adjon isten jó estét, öreganyám!

- Szerencséd, hogy öreganyádnak szólítottál, mert különben bekaptalak volna. Ugyan bizony hol jársz itt, ahol a madár sem jár?

Mondja a kisleány, hogy mi járatban van.

- Jaj, édes leányom - mondja az öregasszony -, hírét sem hallottam annak a tizenkét varjúnak, hanem innét hét hegyen s hét völgyön túl, kerek erdő aljában lakik az én néném, az talán útbaigazít.

Ez az öregasszony is főzött neki jó vacsorát, vetett neki jó puha ágyat, s amikor reggel fölkelt a kisleány, adott neki egypár aranyalmát, hadd menjen aztán isten hírével. Szépen beállította egy ösvénybe, s ugyan lelkére kötötte, hogy abból ki ne térjen.

Megköszönte a kisleány az öregasszony szíves jóindulatját, elindult az ösvényen, s meg nem állott, amíg ahhoz a kis házacskához nem ért, ahol a harmadik öregasszony lakott.

De vagy volt öreg, vagy nem a másik két asszony, a nénjük olyan öreg volt, hogy az orra a földet verte, s azon pergette az orsaját.

Köszön a kisleány nagy bátran:

- Adjon isten jó estét, öreganyám.

No, áldott szerencséd, hogy öreganyádnak szólítottál, mert különben bizony bekaptalak volna. De hol jársz itt, ahol a madár sem jár?

Mondja a kisleány, hogy a bátyjait keresi, akik elrepültek tizenkét varjú képében.

- Hát bizony, ha azokat keresed, éppen jó helyen jársz - mondja az öregasszony, mert én mindennap látom őket, itt repülnek el minden áldott nap az én házam felett, szörnyű károgással. Hanem így, ahogy vagy, el nem mehetsz hozzájuk, mert olyan magas sziklán laknak, hogy annak a teteje az eget veri. De ne búsulj, kisleányom, van nekem olyan csudaírem, hogy ha azzal megkened a gyenge válladat, szárnyad nő, s bátyáidhoz repülhetsz.

No, megvigasztalódott a kisleány erre a beszédre, mindjárt levetette az ingecskéjét, az öregasszony pedig jól megkente a csudaírrel mind a két vállát.

- No most, kisleányom, vacsorálj, s feküdjél le, reggelre olyan szárnyad lesz, hogy az Óperenciás-tengeren is túlrepülhetsz.

Hát csakugyan reggel, amikor fölkelt a kisleány, olyan szép két szárnya volt két gyenge vállán, hogy - csupa csuda.

Az öregasszony adott még neki két aranydiót, s aztán isten hírével útnak eresztette. Megmutatta, hogy milyen irányba repüljön, s a kisleány repült, csattogtatta szép sugár szárnyacskáját, hogy csak úgy suhogott belé a levegőég.

Hét nap s hét éjjel folyton repült, akkor aztán fölért a szikla tetejére.

Hát ott mit talált? Ott bizony egy olyan ragyogó aranypalotát talált, hogy a szeme is káprázott a szertelen ragyogástól. Ő bizony nem kérdte: szabad-e, nem-e, nagy bátran belép a palotába, végigmegy a tenger sok szobán, de ott ugyan egy élő lelket sem talált sehol. Volt minden szobában asztal, ágy, szék, s minden csupa aranyból, ezüstből, aztán kifordult a konyhára, s volt ott főzni-sütnivaló annyi, hogy a szeme nem tudta belepni.

- Ó, bárcsak itt laknának az én bátyáim - sóhajtott föl a kisleány.

De gondolta is, hogy itt laknak bizonyosan, mert megszámlálta, s éppen tizenkét szoba volt, minden szobában egy ágy. Hamarosan nekikészülődött, fölseperte a konyhát, pompás vacsorát főzött, tizenkét személyre terített, ki is tálalta, tizenkét tányérba levest meregetett, aztán mind a tizenkét tányérból evett egy keveset.

Várta, várta, sokáig várta a bátyjait, de azok csak nem jöttek, s a kislány erősen elálmosodott. Sorba nézegette, próbálgatta a tizenkét ágyat, hogy melyikbe feküdjék le, aztán mégiscsak a tizenkettedikben maradott. Abba szépen lefeküdt s elaludt.

Alighogy elaludt a kisleány, jön haza a tizenkét varjú nagy károgással s szárnycsattogással. De bezzeg volt nagy álmélkodás! A konyhán valaki sütött-főzött, a szobákat valaki kisöpörte, az ágyakat megvetette, az asztalt megterítette. Az ám, evett is mind a tizenkét tányérból, csipegetett a kenyérből. - Ugyan ki járhatott itt?

Végigrepdesik a szobákat, sorba nézik az ágyakat, betekintenek, kukucskálnak az ágyak alá, s hát a tizenkettedik ágyban kit látnak?

- Ez a mi húgocskánk! - károgott egyszerre a tizenkét varjú, s összecsattogtatták a szárnyukat nagy erős örömükben.

Abban a szempillantásban fölébredt a kisleány, s volt öröm, de milyen öröm! Nem találták a helyüket.

- Ó, lelkem testvéreim, csakhogy megtaláltalak! - örvendezett a kisleány. - Gyertek haza velem, gyertek, ne sirasson többet édesanyánk.

- Hej - sóhajtott a legidősebb varjú -, most még nem mehetünk veled, amíg az átok alól fel nem szabadulunk. Eredj haza te magad, édes húgom, s mondd meg az édesanyánknak, hogyha a hüvelykujját felhasítja, s kifolyó piros vérével tizenkét inget s gatyát varr nekünk, csak úgy szabadulhatunk fel az átok alól, akkor ismét fiúkká változunk. Mondd meg azt is, hogy amíg varr, senkinek egy szót se szóljon, máskülönben kárba megy keserves-kínos munkája.

De csak egy pillantásig sem volt maradása a kisleánynak: repült haza az édesanyjához, szélnél sebesebben, még a gondolatnál is sebesebben. Mire hazaért, a szegény özvegyasszony betegre sírta magát, hogy ím elvesztette a leányát is, s magára maradott, mint az útszéli fa.

No, most egyszerre vége szakadt a betegségnek s a nagy szívbéli búbánatnak, ahogy hazajött a kisleány, s elmondta a bátyjai üzenetét.

Egyszeribe elővette a szegény asszony, ami vászna volt, szabott tizenkét inget s tizenkét gatyát, aztán felhasította a hüvelykujját, s ahogy folydogált a vér belőle, azonmódúlag húzta a tűbe, meg nem állott a keze, varrott éjjel-nappal. Jöttek hozzá a szomszédasszonyok, kérdezték, vallatták, hogy ugyan miért varr a vérével, mikor erősebb a cérna, de a szegény asszony egy szót sem szólt, míg mind a tizenkét inget, a tizenkét gatyát meg nem varrotta. Mikor a tizenkettedik is kész volt, hát - csak hallgassatok ide! - berepült az udvarra nagy szárnycsattogással a tizenkét varjú, ott kétszer-háromszor körülrepdestek, s aztán - huss! be a szobába. Ott leszállottak a földre, megrázkódtak, s egyszeribe visszaváltoztak fiúknak.

No hiszen, sírt a szegény asszony, de most már örömében. Jött az egész falu csudalátni. Aztán egy nap múlva, két nap múlva visszament a tizenkét fiú az aranypalotába, onnét elhordozták a temérdek sok kincset, amit varjúéletükben gyűjtögettek, hordottak össze. Bezzeg volt ezentúl kenyér, de még kalács is annyi, hogy a kutyának is kalácsot vetettek.

Aki nem hiszi, járjon utána.

In: Benedek Elek: Többsincs királyfi és más mesék

http://mek.oszk.hu/00200/00232/html/index.htm

Mese a női beavatásról (a nővé válásról és az anyává érésről)

A tizenkét varjú

A mese a tündérmesék közé tartozik. Azon belül megváltó-mese, mert fő motívuma a megváltás, azaz a valamilyen okból kifolyólag állattá változtatott egyént vissza kell változtatni emberi alakjába.[1]

Mesekezdő formulával kezdődik, szereplői egy szegény özvegyasszony, annak a tizenkét fiú- és egy lánygyermeke. A családra kezdetben az éhezés, a nyomorúság a jellemző, ami nyomot hagy mind a gyerekekben, mind az anyában, aki talán ugyanígy nőtt fel. Nem is feltétlenül a fizikai dolgok, hanem a szeretet nélkülözését is jelentheti, valamit, amit a szülők nem tudtak megadni. Ezt, ha tudattalanul is, de sokszor továbbadják a szülők gyerekeiknek. A család összes szereplőjére egy hosszú út vár, amit meg kell tenniük. Mindegyiküknek szembesülnie kell önmagával, a saját lelkével és közben a tettek által válthatják meg magukat. Az anya egyedül nevel, nem talál kiutat, hiányzik az apa szerepe, jelenléte, ez főleg a fiúk számára lenne fontos, hisz így nincs férfi mintájuk, amit követhetnének. Az anya még nem elég tudatos, érzelmei vezérlik és így dühében és elkeseredettségében megátkozza a fiait: ”Ó, Uram, bocsásd meg bűnömet, bárcsak valami állattá változtatnád ezeket a fiúkat, nem bánom én, ha varjúvá is!” Ezzel az anya sötét oldalával szembesül, a tudattalannal, a lélek sötét zegzugaival. Az átok egyidejűleg azt is jelenti, hogy fennáll egy kapcsolat, ami ebben a formában tovább már nem működik, már káros és meg kell szüntetni.[2] Ezt az átváltozással, azaz a régi halálával, megszűnésével érhető el, hogy tere legyen az újnak, ami majd meg fog születni. Tehát az anya már nem képes tovább ellátni a fiait, mintegy ellöki magától őket, hogy megtalálják saját útjukat és felnőtté váljanak. Ez a dolog mélyről tör elő belőle, és az élet rendjével azonos. Ahogy ez megtörténik, azonnal megbánja. Ez azt jelenti, hogy igazából még nem tudja elengedni a fiait és ismét magához kötné őket. Visszakívánja a régi mintát, életet, mert még nem tudja, mit hoz az ismeretlen és fél tőle. Ahhoz, hogy az átkot ismét feloldja, idő kell. Ez egy érési folyamat. Tudatos cselekvés szükséges ahhoz, hogy a dolgok a felszínre kerüljenek a tudattalanból, és tudatossá váljanak, hogy meg lehessen őket oldani és továbblépni az új felé. A megváltás, a felszínre hozás, a visszatérés az emberlétbe az ingek megvarrása által kerül sor.[3] Az ing olyan mint egy második bőr, magát az embert jelöli, egy új tulajdonságot vagy magát az egyénné válást, új ember születik belőle, de ahhoz meg kell szűnnie a régi formának.[4] Az, hogy az anya magában, némán varrja az ingeket, azt jelenti, hogy közben megéli a belső értékeit, mélységeit és befelé irányuló életet él, azaz önismeretre tesz szert. A szándéka erős, és türelmes, kitartó munkával eléri azt: „fölhasította hüvelykujját, s ahogy folydogált a vér belőle, azonmódulag húzta a tűbe, meg nem állott a keze, varrott éjjel-nappal”. Fontos, hogy a saját vérével varrja az ingeket, gatyákat, ami az életet, életerőt szimbolizálja, de a szeretet és az áldozatot is. Az anya tulajdonképpen áldozatot hoz, hiszen el kell engednie a fiait, hogy visszatérhessenek hozzá. Nem korlátozhatja őket, nem lehet többé olyan szoros kapcsolatban velük mint régen, amikor még kicsik voltak, amikor még ő látta el őket. Szembe kell néznie az egóval, a saját önző vágyaival, melyek egészséges anyai szerepében korlátozzák. Amikor ezt felismeri és elengedi véres keze munkája által őket, akkor nyeri vissza fiait egy új minőségben. A varjú nem csak a halál madara, hanem a bölcsességé is, ami pedig a dolgok átérzése, megtapasztalása során érhető el. Igazából mindegyik szereplő megteszi a maga útját, mindegyik több, érettebb és bölcsebb lesz. Az anya már azzal bölcsebb lesz, hogy felismeri önző vágyát, megéli fájdalmát, kifejezi azt, és végül belátja, hogy el kell engednie a fiait, amit meg is tesz. Ezáltal viszont sokkal többet kap vissza mint ami előtte az övé volt. Erre utal a kincs is, amit a fiúk hazahoznak neki.

A leány már nem bírja elviselni az anyja siránkozását, tehetetlen bűntudatát, elindul megkeresni a bátyjait. Ő magától néz szembe az ismeretlennel, nem fél. Közben az ő lelke is nő, gyarapodik. Érettebbé, bölcsebbé válik az út során. Eljut az erdőbe, ami mindig egy beavató hely, ahol szembe néz önmagával és egy új szintre lép.[5] A nővé éréséhez több állomáson vezet az út: kicsi kerek erdő alján, hét hegyen és hét völgyön túli kerek erdőn és végül a magas szikla tetején, ahol cselekednie kell. Viszont, amíg eljön ez a pillanat a cél elérésére, jól felkészült az úton az erdei öregasszonyok segítségével. Ezt az utat teljesen egyedül járja végig, apja nem is volt, anyja csak otthon kesereg, a bátyjai sincsenek vele. Ez az út ahhoz is hozzásegít, hogy megtudja, hogy ő kicsoda, meggyógyuljanak régi sebei, illetve békében és harmóniában éljen magával. A hegy és a völgy az élet hullámzását is jelenti, hogy újra és újra nehézségek kerülnek elénk, amiket meg kell oldanunk. A hegyek-völgyek és az erdő is egy labirintusnak tűnik, ami szintén a beavatást, a sötét oldalunkkal való szembesülést, lelkünk mélységét jelképezi. Fontos a türelem és a kitartás, illetve a bizalom és a hit, hogy ne térjünk le a kijelölt ösvényről, mert csak az vezet el a célig. Ha a tanácsokat megfogadjuk, az öregasszonyok útbaigazítására hallgatunk, akkor biztonságban eléjük a célt, önmagunk középpontját. Az öregasszonyok a nőiség érett, bölcs aspektusait jelenítik meg, ők a „banyák”[6], akik segítik bölcsességükkel és tapasztalatukkal a „szűz” leány beavatását a női felnőtt létbe. Ehhez járul hozzá az ajándékuk, amelyik mindegyike (két pár aranyalma, aranykörte, aranydió) a „szeretővé”, „anyává” érés folyamatát szimbolizálja: a párkapcsolatot, a szerelmet, a szexualitást, a termékenységet és a majdani gyermekáldást.[7] A közelgő párkapcsolatra utal az is, hogy mindegyikből kettőt adnak, azaz egy párt. Az arany pedig ennek a folyamatnak a tisztaságára utal és arra, hogy áldás van a nővé érés útján. Az öregasszonyok jelenléte, a bennünk levő bölcsességet is jelzi, ami intuíciók formájában kerül felszínre, és ez tudomásunkra hozza, hogy hogyan tovább.[8] Ugyanis a női személyiségfejlődésben nem annyira  logikus gondolkodásra való hallgatás mint inkább az érzelmekre való támaszkodás játszik döntő szerepet.[9] A lány nem ijed meg az ismeretlentől és lelke sötét oldalától, szembenéz a kihívásokkal, és ezt jutalmazza az őserő, az erdei öreganyók jelenléte és tanácsa által. Ha az ember valami olyat tesz, amivel előrébb viszi a fejlődését, ami jó neki és a világnak, akkor azt általában meg is jutalmazzák és segítik, a próbatételeihez erőt és segítséget kap. A lány az öregasszonyoktól megkapja azt az anyai gondoskodást (vacsora, megvetett ágy, nyugalom, útbaigazítás, segítség a felnövéshez), amit otthon nem kap, hiszen az anya csak magával és a fiai utáni bánatával van elfoglalva, cselekedni nem képes. Amikor a lány rájön, hogy fel kell vállalnia a szenvedését, problémáit, önmagát, hogy önállóvá kell válnia, a harmadik öregasszony (a három beteljesülést, a teljességet szimbolizálja) egy csudaírrel bekeni a vállát, és ezzel segíti a szárnyai kinövesztését. Csak így tudja elérni a célját: meg kell tanulnia szárnyalnia, azt pedig úgy tud, ha fölvállalja önmagát és önállóvá válik. Hét nap és hét éjjel folyton repül. A hét az égi és a földi lét (3+4) egysége, a fejlődést, változást, következő lépcsőfok elérésének lehetőségét mutatja.[10] Közben nem csak magáért repül, hanem a testvéreiért is. Mégis, a testvérein csak úgy tud segíteni, hogy előbb rendbe hozza, meggyógyítja önmagát, ő is végigjárja a felnőtté válás útját, és önmagát fölvállalva szabadon szárnyal a célja (az önmegvalósítás) felé. A másikon csak úgy lehet igazán segíteni, ha mi is megtapasztaltuk már azt, amin ő keresztülmegy. Amikor sikerül felérni a szikla tetejére és belép az aranypalotába, átveszi az anya szerepét. Rendet rak, főz a testvéreire, megterít, kimeri nekik a levest. Végül megpihen. Az ágy, az alvás is fontos motívum, hiszen igazán csak ekkor lesz teljes a lányban a változás. Az ágy a születés és a halál helye, mikor teljesen felkészült az újra, szimbolikusan meg kell halnia, hogy újjá tudjon születni. Alvás közben hozzáfér a tudatalattihoz és a probléma megoldásának a kulcsához. Mikor ismét felébred, egy változáson ment keresztül, elérte a következő fejlettségi szintet.[11] A felismerés, a tapasztalat már az övé. A nőiséget pozitívan élte meg, sikeresen átírta a hozott anyai mintát. Közben gyógyult, megtalálta önmagát, önálló felnőtt nővé érett és elfogadta az anyját olyannak amilyen, kritizálás nélkül, hiszen anyja mindig azt tette, amit legjobb tudása szerint tehetett.[12] Ahhoz, hogy az anya is végigjárja a következő érettségi fokot, a „banyává” (nagymamává) érést, ugyanazt az utat kell végigjárnia, amit a lányának. Sok mindennel szembe kell néznie, fel kell ismernie, és cselekednie kell, de ha ezt megteszi a jutalom sem marad el.

A tizenkét fiú az elején még kisfiúként viselkedik, el kell látni őket élelemmel, és ennek az elemi szükségletnek a kielégítése meg is felel nekik. A pszichéjük éretlen, tudatosságuk elenyésző.[13] Az anya ezt már nyomasztónak éli meg, szinte élősködőnek és dühében kitör a kívánság, hogy bárcsak ne is lennének a közelében, hogy végre egy kicsit fellélegezzen. A fiúk kénytelenek átváltozni, nem csak kívül, hanem belül, személyiségükben is, és messze elkerülni a szülői háztól, ami a felnőtté érésük folyamatát segíti elő. Ez védett helyen történik, az aranypalotában, ami egyben egyféle fogság is a számukra. Az arany itt is a fejlődési folyamat tisztaságát, a fényt jelképezi, ami által lassan megértik a bennük és körülöttük zajló folyamatokat, és egyre tudatosabbá válnak. A varjú a halál madara, így a fiúk régi énje is meghal, átformálódik, amíg egy új nem lesz belőle, mikor megkapják az újonnan varrt ingeket. Ezáltal ismét emberré válnak, vagyis megszületik az új énjük, felnőtt férfivá érnek. A halál, azaz a varjúlét szükséges, de csak átmeneti állapot. Addig létezik, amíg világra nem jön az új. Ez megnyugtatóan hat a gyerekre, hogy ne féljen, hiszen némi erőfeszítéssel, szándékkal ezt az állapotot meg lehet szüntetni, és megújult formában kerülünk vissza az életbe.[14] A varjú fekete így ez azt is jelenti, hogy a fiúknak számot kell vetniük a sötét oldalukkal, és a felismeréseik által új értelem fakadhat a mélyből. Lehetőség nyílik a tudattalan, lelki tartalmak felszínre hozására.[15] Az aranypalota elszigeteltsége segít a gyógyulásukban, de ugyanakkor nem igazán aktívak saját maguk megváltásában, önerőből nem tudják elhagyni a palotát és nem változnak vissza emberré. Ebben a nők segítenek: a húguk és az anyjuk. Csak általuk, az ő segítségükkel történhet meg a fiúk újjászületése. Ez utal a nők életet adó képességére is. A fiúk az idő során tapasztaltabbak lettek és felvállalják a férfi családellátó szerepét: „visszament a tizenkét fiú az aranypalotába, onnan lehordták a temérdek sok kincset, mit varjúlétükben gyűjtögettek, hordtak össze.” Ez azt jelenti, hogy a lélek kincsei, amiket összeszedtek a világba való kireppenéseik során, az övékké lettek, a fizikai létben pedig ezentúl ők látják el a családjukat (az anyjukat és a húgukat) élelemmel: „Bezzeg volt ezentúl kenyér, de még kalács is annyi, hogy a kutyának is kalácsot vetettek.”  A kenyér a táplálást, a fizikai síkot, a testet jelenti.[16] Míg a nők az érzelmi, lelki síkú táplálást, biztonságot adják meg, addig a férfiak a fizikai szintű táplálékról, anyagi biztonságról gondoskodnak. Így a fizikai és a lelki, a férfi és a nő, a szülő és a gyerek ismét egységet alkot egymással és visszaállt a rend.  

            A mese fő mondanivalója tehát a családi egység és a testvérszereteten kívül a felnőtté érés útja, mely önállósodást, önmagunk felvállalását és önismeretet jelent. Az önismerethez szembe kell néznünk rejtett valónkkal, amit eddig elnyomtunk, ehhez pedig bátorság és őszinteség kell. Így válhatunk tudatosabbá, érettebbé és bölcsebbé. Ha ezen a folyamaton elindulunk mindig kapunk segítséget, és sosem marad el a jutalom. A mese befejezése szintén arra szólít fel, hogy éljük meg saját tapasztalatainkat, melyek által bölcsebb, lelkileg gazdagabb emberekké válhatunk: „Aki nem hiszi, járjon utána.”

---

[1] Boldizsár Ildikó: Mesepoétika. Akadémiai kiadó, 2004. p. 42.

[2] Märchensymbole (http://sphinx-suche.de/maerchen)

[3] Boldizsár Ildikó: Mesepoétika. Akadémiai kiadó, 2004. p. 43

[4] Märchensymbole (http://sphinx-suche.de/maerchen)

[5] Bettelheim, Bruno: A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek. Corvina kiadó, 1985, p. 97

[6] A nőiségnek három illetve négy archetípusa van: a szűz, a szerető, a leány és a banya. A szűz vagy leány az újrakezdés, a lendület, a szabadság, a bátorság, a függetlenség, öntudatra ébredés, a kezdet, öröm és felszabadultság minőségét jeleníti meg. A szerető minőségéhez a szenvedély, a szexualitás, az érett nő, a termékenység tartozik, az anyához pedig a teljesség, bőség, gondoskodás, táplálás. A banya a bölcs öregasszony, a már sok mindent megtapasztalt nagyanya, aki átadja a tudását a fiatalabbaknak. Ő a tanító és egyben a halál is hozzá tartozik, kegyetlenül elsöpör mindent, ami már nem szolgálja javunkat, ami elavulttá és fölöslegessé vált. Egyben tükröt tart, hogy felismerjük hibáinkat és szembenézhessünk önmagunkkal, hogy ezáltal elhagyjuk régi már nem működő dolgainkat és teret adjunk az újnak. Ez a négy minőség mindig minden nőben jelen van hol erősebben, hol gyengébben, ciklikusan változik. Salamon Gabriella: Négyféleképpen – a nőiség útján. Bioenergetic Kiadó, 2010  

[7] Fruchtsymbole (http://www.kunstdirekt.net/Symbole/symbole/fruechte.htm)

[8] Pinkola Estés, Clarissa: Farkasokkal futó asszonyok. Édesvíz kiadó, 2004, p. 331

[9] Boldizsár Ildikó: Mesepoétika. Akadémiai kiadó, 2004, p. 43

[10] Märchensymbole (http://sphinx-suche.de/maerchen)

[11] Märchensymbole (http://sphinx-suche.de/maerchen)

[12] Czimer Györgyi: A nő titkai, Bioenergetic kiadó, 2010, p. 94

[13] Czimer Györgyi: A nő titkai, Bioenergetic kiadó, 2010, p. 95

[14] Bettelheim, Bruno: A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek, Corvina kiadó, 1985, p. 73

[15] Boldizsár Ildikó: Mesepoétika. Akadémiai kiadó, 2004, p.43.

[16] Märchensymbole (http://sphinx-suche.de/maerchen)

Felhasznált irodalom

Benedek Elek: Magyar mese- és mondavilág I, A csodaszarvas, Móra könyvkiadó, 1988

Bettelheim,Bruno: A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek, Corvina kiadó, 1985

Boldizsár Ildikó: Mesepoétika. Írások mesékről, gyerekekről, könyvekről, Akadémiai kiadó, 2004

Czimer Györgyi: A nő titkai. A női beavatás útja a magyar népmesék világában. Bioenergetic kiadó, 2010

Fruchtsymbole (http://www.kunstdirekt.net/Symbole/symbole/fruechte.htm)

Märchensymbole (http://sphinx-suche.de/maerchen)

Pinkola Estés, Clarissa: Farkasokkal futó asszonyok. Édesvíz kiadó, 2004

Salamon Gabriella: Négyféleképpen – a nőiség útján. Bioenergetic Kiadó, 2010  

Női archetípusok - Az anya

Az Anya a kiteljesedés és a bőség szimbóluma. A táplálást, az élet adását és őrzését, a tudás és a szokások továbbörökítését testesíti meg. A család szíve, központja, a családi tűzhely őrzője. Az egység, a harmónia megteremtése a feladata saját magában és a családban. Az Anya az életet szolgálja. Ez a fázis a kiteljesedést mutatja mind a nő mind a természet életében. A nő élete csúcspontjára emelkedik. A természetben pedig, amit eddig elvetettünk, azt most learatjuk, munkánk gyümölcsét élvezhetjük. Az élet ünneplésének, a hálaadás időszaka, és egyben a bőségé is, hisz mindenünk megvan, amire szükségünk van. Ekkor terem a legtöbb gyümölcs s ekkor a leggazdagabb a természet. Színek sokasága jelenik meg mindenütt, melyben elsősorban a sárga, az arany és a barna dominál. Ez az időszak nem csak az ünnepé, a bőségé és a termékenységé, hanem egyben felkészülés a hideg napokra, a banya időszakára is, hiszen betakarítjuk az élelmet, eltesszük szűkebb napokra - gondoskodunk a későbbi életünkről, és gondoskodunk a gyerekünkről, a családról is. Az Anya időszaka augusztus elsején kezdődik, kelta nevén ez Lughnasad vagy Lammas ünnepe. Az új bősége, az öröm, az érettség, a megújulás és az újrakezdés lehetősége, az adás és megosztás, a kiáradás, a táplálás és a nő mint anya tisztelete kapcsolódik ehhez az időszakhoz. Sok nép tisztelte az Anyát, az anyaistennőt, hiszen ők az élet hordozói. Magyarországon elterjedt Boldogasszony tisztelete, de ugyanakkor Szűz Máriában, azaz Szűzanyában is az Anyát ünneplejük és tiszteljük, aki világra hozta Jézust, a fény és szeretet királyát. Mária Magdolnát is láthatjuk Anya minőségében, hiszen Jézus feleségeként két gyermeknek is életet adott. Ő a Szent Grál, a „megszentelt edény, mely befogadta a magot, mely Jézus királyi vérét és Krisztus isteni részét foglalta magában.” (Krizantén) Innen ered a várandós nőkre való utalás is: „áldott állapotban van”. Erdélyben ezt úgyis kifejezik, hogy „jövője van”. Az Anyaistennő a folytonosságot, a teremtőképességet, a körforgás állandóságát, a születést, a táplálást és a növekedést, fejlődést biztosítja. Néhány Anyaistennő: Enéh, Nagyboldogasszony.

E időszakhoz tartozó állat a szarvas, szimbolikus tárgya pedig a kemence, kosár és az aratókoszorú, mely szintén a bőséget, a táplálást, az anyaméhből való születést jelképezi. Holdszimbóluma a telihold, mely a teljességre utal. Bár az anya gömbölyödő hasára is asszociálhatunk.

Az Anya időszaka az őszi napéjegyenlőségig, szeptember 21-ig tart. Ezután következik a Föld elem időszaka, melyhez Földanya kapcsolódik – ez az időszak nagyon hasonlít az Anyáéhoz, de ez már egy átmenet és felkészülés a banya időszakára. A kiáradás utáni rendrakás, átalakulás, érettebbé válás felerősödik, melyet egyre inkább a lecsendesedés, az elengedés magunkba fordulás és a várakozás követ.

További irodalom

http://www.istennotemplom.com/

Salamon Gabriella: Az anya

 

A női test vészjelzői

Sok nőt látok magam körül mostanában, akiknek valamilyen női betegségük van, mellrák vagy méhrák, méhszájrák, ciszta, stb. Mindegyik a nőiséggel kapcsolatos és annak elnyomásával vagy nem helyes megélésével. Leginkább elfojtott agresszió, a szeretet, az én, a bennünk levő nő elutasítása meg nem élése. Lehet, hogy egy nő nagyon csinos, sőt mondhatni bombázó, de a személyisége férfi. Ezek a nagyon határozott, kemény nők. Van, aki túlaggódó, és van, aki maximalista, meg akar felelni mindenkinek – minden típusú emberből van ilyen. Lehet kemény külsőre és lehet lágy is. A női minőség mindig az elengedésről, elfogadásról, befogadásról, áramlásról is szól. Nem akarom mindenáron meghatározni, hogy mi történik velem, vagy mi történjen mással. Az irányítás a férfi hatóenergia dolga. És az irányítás sem azt jelenti, hogy elnyomás, hanem bölcs vezetése a dolgoknak, annak figyelembe vételével, hogy másnak is jó legyen. A másnak is jó legyen pedig nem jelenti azt, hogy feladom magam és elnyomom a vágyaimat. Ehelyett megélem önmagam és az érzelmeim. Ha dühös vagyok azt, ha szomorú, akkor azt, ha boldog, akkor boldog. Nem baj, ha ezt más is látja, hiszen ettől vagyok ember. Akkor abban a pillanatban az vagyok én és ahhoz tudja tartani magát más is, ebből tudja, hogy hogy bánjon velem. Megfogalmazom a vágyaim, de hozzáteszem a „legyen a Te akaratod szerint”-et is, és itt Istenre, az égiekre gondolok, hiszen ki tudná jobban, hogy nekem mi a jó mint ők. Bármi történik velünk az életben semmi sincs hiába. Egyszerűen csak gazdagodunk a tapasztalataink által és maximum rájövünk arra, hogy mi az, amit nem akarunk. Nem abban kell leélni az életünket, amit nem akarunk, hiszen mi teremtjük meg a saját valóságunkat és mi vagyunk felelősek érte. Ez félelmetesen jól működik. Amiben hiszel azt látod mindenben, ha rajtad kívül más nem is azt látja, de te abban élsz és számodra az a valóság. Ha meg vagy róla győződve, hogy minden ember rossz és félsz mindentől, akkor mindenben ezt fogod meglátni, hogy veled mindenki csak ki akar szúrni. Ha pedig azt gondolod, hogy minden ember jó, akkor ilyen emberekkel fogsz találkozni, akik önzetlenül segítenek neked, és csak úgy rád mosolyognak, hogy legyen egy szép napod. Ha ez működik negatívban, márpedig számos ember tanú rá, hogy működik, akkor működik pozitívban is – és erről is számos ember tanúskodik. Az ég világon nem fog senki segíteni tudni, ha én nem akarom azt. Mert ha beteg vagyok törődnek velem, szeretnek vagy épp időm van és otthon lehetek magamban, végre mindenki békén hagy és nem kell látnom azokat az embereket, akik mellett úgysem érzem magam jól, de aktívan nem tettem ezért semmit, hogy ez ne így legyen. A betegség mindig egy menekülés vagy kényszermegoldás. Igazából nagyon sok csak arról szól, hogy szeresd már végre magadat olyannak amilyen vagy és törődj magaddal. Add meg magadnak azt, amire vágysz. Lehet, hogy csak időre van szükséged, egy kis egyedüllétre, egy kirándulásra, szeretetre. Hát add meg magadnak. Kezdj el szeretni. Sosem késő. A szeretet mindig ott van csak épp mi nem tudjuk mindig befogadni – mintha elzárnánk magunkat az elől, amire a legjobban vágyunk mert félünk tőle. Mi lesz, ha szeretünk, minden ismerőst és kapaszkodót, fogódzót elvesztünk – egy ismeretlen világ vár – a szeretet világa. Nincs mit panaszkodni, minden rendben van – nem lehet játszmázni. A szeretet van. Semmihez sem kötött. Van és mindenki számára elérhető. A gyógyulás maga a szeretet. Mindig van feljebb – mindig lehet jobban szeretni, amíg meg nem adod magad a szeretetnek és eggyé nem válsz vele. És akkor már a te valóságod is a szeretet. A szeretet útja végtelen és az egyedüli lényege, hogy járd. A nőiség megélése sokféleképpen lehetséges. Ezt mindenki másképp éli meg. Néhány fő motívum: elfogadás, rábízás, önbizalom, szeretet, áradás, táplálás, anyaság. Sok nőnek gondja van ennek a megélésével. Ha már ezt felismeri és elfogadja, már ezzel is a gyógyulás útjára lépett. Ahhoz, hogy a női energiát megértsük a legegyszerűbb kimenni a természetbe és megfigyelni a földet, a növényeket és megfigyelni a vizet, hogy viselkedik. Ezek az elemek képviselik a nőt, míg a férfit a tűz és a levegő. Egyszerűen elég megfigyelni, ráhangolódni és érthető a különbség.
Végül néhány dolog röviden Rüder Dahlke A Betegség mint szimbólum c. könyvéből az említett női betegségekkel kapcsolatban.

Mellrák

Félelem a saját életünk megélésétől, a női lét, szerep elhanyagolása, visszautasítása. A nőiséget idegennek érezzük (anyaság, érzelmek), az anyával való kapcsolat megoldatlan, elnyomott agresszió, megsértve érezzük magunkat, de nem mutatjuk ki, belső dac, bosszúvágy, elnyomjuk a dühünket, az énünket.
Feldolgozás: a saját női ritmusba való visszatalálás, megtalálni és megélni saját nőiségünket, a nőiséggel, anyasággal való gondokkal nyíltan szembenézni, kimutatni érzelmeinket, saját magunk táplálása, saját identitásunk megtalálása és annak, ami nekünk lényeges, legyünk magunknak fontosak, önzetlen odaadás, anyai megértés gyakorlása, megélni álmainkat, feltétel nélküli szeretet élése, felfedezése

Méhrák

A tudatalattiba száműzött szexuális konfliktusok, a nőiesség és az anyaságtól való eltávolodás, ki nem élt anyaság.
Feldolgozás: kinyílni a termékenységre és a kreativitásra, észrevenni vágyainkat, saját utunkat járni, felfedezni saját egyéniségünket, tudatosan meg és kiélni az anyaságot (anyaként, nagymamaként)

Méhszájrák

Túl sok túlkapást engedünk meg magunknak, képtelenek vagyunk védekezni a támadások és túlkapások ellen.
Feldolgozás: felismerni a szexuális téren szerzett sebeket, és az ebből fakadó feszültséget, megtanulni a nőiségünkben ért támadásokkal és túlkapásokkal szemben védekezni, felfedezni a határtalan szerelmet, szeretetet, nem a mások által meghatározott, idegen normák szerint élni, hanem a saját, legszentebb törvényeinknek engedelmeskedni és általuk fejlődni.

Ciszta

A világtól elzárt fejlődés, hasztalan titokzatosságok, amelyek bármely pillanatban robbanhatnak
Feldolgozás: az önmagunk fejlődéséhez a kellő körülmények megteremtése, a fontos dolgokat magunknak tegyük félre, türelem saját magunkkal, lelki fejlődés, változások elfogadása

Női archetípusok - A szerető

A természetben április 30. / május 1.-től kezdődik a szerető ciklusa, a pogány hitben ez volt Beltane éjszakája, a nagy termékenység ünnep, melynek éjszakáján egyesült az Istennő a Szent Királlyal, aminek megünneplésére a Beltane-tüzeknél mindenki szabadon szeretkezhetett és az ekkor fogant gyerekek az Isten és az Istennő gyermekei voltak. A néphagyományban a májusfa állítása (maga a májusfa egy fallikus szimbólum) is a termékenységet hivatott ünnepelni. A holdciklusban a növekvő hold mutatja a szerető fázisát. A kiteljesedés, öntudatosság, nőiségünkre ébredése és megélése, a szenvedély időszaka ez. Az újjal való találkozás folytatódik, gazdagodunk, növekszünk személyiségünkben. A teremtés, az új létrehozása, a termékenység, a fényesség, az újrakezdés, a szenvedély és a vágy beteljesülésének, az erő, a kihívások leküzdésének az időszaka. A szerelem időszaka már az érzelmek hullámvölgyén való utazással kezdődik, hiszen a víz elem (érzelmek) időszaka előzi meg a szerelem időszakát és a mély szenvedéllyel, a teremtő tűzzel folytatódik nyár közepén, mely már a tűz elem időszaka. A nő észreveszi saját erejét s nagyságát és ünnepli szenvedélyét, szexualitását. Ide tartozik a fonás és a szövés mint tevékenység, mely szintén újat hoz létre. A természetben ez az időszak, amikor virágba borul és kizöldül a természet, újra kiszínesedik minden a maga teljes valójában.
Égtája a délkelet, színe a piros és a rózsaszín, mely szintén a szenvedélyt és a szeretetet jelképezi. Szimbóluma a jogar és a rózsakoszorú, illetve a vörös rózsa, mely a szerelem, szenvedély jelképe. A rózsa feje a női szeméremtestre emlékeztet és ezzel a kinyílást, befogadást, vágyat, szerelmet, gyönyört és az életet a maga teljességében jelképezi. Érdekes, hogy a Szeretővel szemben a Banya áll, akihez a halál, a számvetés és elengedés kapcsolódik. Így a Szeretőnek mindig tükröt is mutatat és feltárja a feldolgozatlan sérüléseket, fájdalmakat, melyet a szeretet begyógyíthat. Egyben emlékeztet arra is, hogy az új csak valaminek a halála után tud megszületni, így a kettő kéz a kézben jár. Ebben az időszakban éli meg a nő saját természetességét is és emlékszik vissza ősi ösztöneire, melyet a test bölcsessége őriz. Akár a zabolátlan vadság, a függetlenség, de az öröm megélése is idetartozik. A nő öntudatra ébred, ráismer saját szépségére és erejére és elfogadja önmagát olyannak amilyen. Amit eddig megálmodott, elképzelt, hogy mit szeretne, azt most meg is valósítja, amiben főleg a tűz ereje segíti. A cselekvés, a tettek ideje elérkezett, a természetben is minden aktív, minden nő, virágzik, kiteljesedik, az állatok párzása is erre az időszakra tehető. Az ehhez az időszakhoz tartozó állatok: kanca, galamb, holló.
Szerelem Istennők: Babba, Bau, Tündér Ilona, Epona, Pontyasszony, Mária Magdolna.


További irodalom:

http://www.istennotemplom.com/
Salamon Gabriella: A szerető

A bennünk levő bölcsesség

Már nincs mit mondani, hisz mindent tudunk, mindent ismerünk. A tanítások túlmutatnak a szavakon, a csendben történnek meg és az érzés erősebb bármely kimondott szónál. Így hát nem tudom, hogy fejezhetném ki az egységet és a nőiséget szavakkal, mert minden nő érzi ezeket a dolgokat. A bennünk levő végtelen szeretetet, a test és lélek tiszteletét, áldását, a bátorságot önmagunk elfogadására és szeretetére. Folytonos kiáradás, mozgás, vonzás, létezés vagyunk. A szavak némák. Minden bennünk van. Végül szabadok vagyunk, a bennünk szüntelenül áramló szeretet teljesen kitölt. Hogyan is lehetne szavakba önteni mindazt a bölcsességet, melyre egy nő szert tesz élete során, a tapasztalatait, melyek sokszor hibáiból származnak, s ezeken túllépve kincset ér minden balul elsült dolog, hiba és bűn, hiszen ezeket megoldva sokszor másnak segíthetünk ugyanezen dolgok megoldásában. Hogyan is fejezhetném ki azt az erőt, mely akkor születik meg, amikor a nők összegyűlnek, hogy megosszák egymással élettapasztalataikat és bölcsességüket, amikor nem versengenek egymással, hanem összefognak egy cél érdekében. Hogyan is mondható el szavakkal az a csoda, amelyet életnek nevezünk, s melynek adására a nők képesek. Mesélnék a nők erejéről, szeretetéről, a szent párkapcsolatról, a test és a bennünk levő női minőség bölcsességéről, de ezek a dolgok minden szón túlmutatnak. A kitárulkozás, kiáradás, a lényünk megmutatása és odaadása istennek és az istennőnek, és a mindennel való egység megélése mely összekapcsolható a test gyönyörével, le nem írható, csak megtapasztalható. Ennek mértéke attól függ, hogy ki mit szeretne, milyen fokon megtapasztalni és kinek mi a fontos. Ha harmóniában vagy magaddal, senki másra sincs szükséged, mert a teljességedet adod a világnak és ő is a teljességét adja neked. Ez azt jelenti, hogy egyszerűen csak szereted és elfogadod magad olyannak, amilyen vagy és hagyod, hogy megtörténjen veled a csoda, amiről mindig is álmodtál. Ezáltal hogy szereted magad felelősséget vállalsz magadért és az életedért, a kezedbe veszed annak irányítását, megbocsátasz magadnak és továbblépsz. Életed minden pillanatáról döntesz. Létezel és benned van minden bölcsesség. Csak állsz némán hallgatva a körülötted levő csendet és mindent tudni fogsz, amit szeretnél. Áldás kísérje utad. 

A test tisztelete

Testtel élünk, és a testünk teszi lehetővé, hogy élni tudjunk a Földön. A test, ha nem is mi vagyunk, mégis fontos a számunkra. Fontos, hogy jól működjön, hogy egészséges legyen és fontos, hogy megbecsüljük, tiszteljük és szeressük. Ez kb. azt jelenti, hogy belsőleg és külsőleg is rendben legyen testünk. Milyennek látod a tested? Tiszteled, becsülöd, szereted és elfogadod ezt a testet, ami lehetővé teszi létezésed? Hogy mutatod ki az iránta érzett háládat, azt hogy lehetővé teszi, hogy élhess? Tudod szeretni? Ezt azt jelenti, hogy minden egyes sejteddel és tested minden egyes porcikájával tudatod, hogy te szereted. Ez azt is jelenti, hogy te szereted magad és elfogadod magad még 120 kilósan is vagy épp 40 kilósan. Valamiért erre az alakra van épp szükséged és ha nem tetszik, akkor megváltoztathatod. Első ízben a gondolkodásoddal mielőtt bármiféle diétába kezdenél. Miért vagy olyan nagyon vékony vagy miért van rajtad annyi felesleg? Mi ellen védekezel és miért? Kit tartasz távol magadtól vele? Mit nem tudsz elengedni, mihez ragaszkodsz olyan görcsösen? Vagy épp miért engedsz át magadon mindent emésztés nélkül, min akarsz túllenni és mivel nem akarsz szembesülni? Miért nem maradnak meg a dolgok? Hol a középút, mi az az arány, ami neked mint egyénnek a legjobb? Hogy érzed jól magad a bőrödben, a testedben? Minden előbb az agyban, a gondolataidban és az érzésvilágodban dől el. Utána se épp sanyargatni kéne a testet. Inkább átállni egy egészséges életmódra, bioételekre, természetes táplálékra, ami energiát ad nekünk és a testünknek, ami éltető, amire pl. sütött a nap. A mozgásnak is olyannak kellene lennie, amit szívesen végzünk és szintén energiát ad, ahelyett, hogy túl sokat elvenne tőlünk. Így pl. 10 perc futás sokkal egészségesebb és hatékonyabb mint ¾ óra. A kérdés tulajdonképpen csak annyi: Szereted és elfogadod önmagad olyannak amilyen vagy? Belül is??? Mert a test is csak a belsőd kivetülése. Rendben vagy önmagaddal? Ha igen, akkor pompásan fogod érezni magad épp annyi kilóval, amennyi vagy. Ha nem, akkor előbb belül kell rendet rakni, és ez azzal kezdődik, hogy eldöntsd, mit is szeretnél tulajdonképpen. Ha megvan, képzeld azt, amit szeretnél. Ha nem tudod, akkor képzeld el annak az ellentétét, amit nem szeretnél. :)

Női archetípusok - A leány

Az ősi vallás és felfogás szerint a nőben 3 vagy 4 minőség van jelen, amit egész élete folyamán követ, él. Ezek: szűz/leány, szerető és vagy anya (van, ahol csak az anya minősége szerepel és a szeretőt nem veszik külön) és végül a banya azaz bölcs nagymama, matriarcha. A születéstől kezdve ezeket a minőségeket éljük meg folyamatosan. Mivel most épp a leány időszakát éljük és egyébként is ő jelöli a kezdeteket, ezt a minőséget mutatom be elsőként.


A leány

A leány szabad és független, a saját elképzelését, akaratát követi. Jellemző rá a gyermeki én önfeledtsége, az erő, a lendület, az önmegvalósítás felé indulás és a szabad szellem szárnyalása. Elhozza az álmokat, játékos és örömteli, teli van bizalommal, lelkesedéssel, kíváncsisággal. Könnyed mint a levegő, egyszerűen tovalibben új álmok felé. A leány tiszta és a tisztaságot követi, tiszta vizet önt a pohárba (korsó, vízöntő). Ide tartozik a böjt is (testünk megtisztítása) és a tavaszi nagytakarítás (környezetünk, életterünk megtisztítása, hely az újnak). A leány tisztasága nem feltétlenül jelenti azt, hogy nincs szexuális kapcsolata, inkább a lélek tisztaságát jelenti, illetve a szexualitás tiszta minőségének élését, lásd az ún. szűz istennők: nekik is volt párjuk. A leány a megszületést, újjászületést, az új kezdeteket jelöli, az ébredést, éledést, a tavasszal csírázó, lassan növekvő virágokat, a mély álom utáni földből való előtörést. A leány nem csak az újat, hanem a gyógyulást is elhozza, erőteljes gyógyító ereje van, ld. pl. Anahita vagy Bridgit istennőket. Ehhez a korszakhoz tartozik a lány nővé érése, az első menstruáció is, mely egy misztérium és amely szent. Egy mély kapcsolódás nem csak a földdel, hanem saját testünkkel, női mivoltunkkal és tulajdonképpen magával az istennővel, a női energiákkal – mindazt magában hordozza, amitől nők vagyunk. Ilyenkor visszavonulunk és ilyenkor vagyunk erőnk teljében, együtt lélegzünk a természettel, önmagunkkal. Az első holdvér az első természetes beavatás a nőiségbe, a női közösséghez tartozás feltétele. A természetben ezt az időszakot öleli magába a február 2-től (Gyertyaszentelő Boldogasszony / Imbolc) március 21-ig tartó időszak, tehát a tavasz. Épp a levegő (az új álmok és kezdetek foganása, új gondolatok születése) és a víz elem (az érzelmek megnyilvánulása) között található az évkeréken. A leány napszaka a hajnal és a reggel (új kezdet), holdszimbóluma az újhold. Színe a fehér és az arany. A leány korszaka kb. az első 14 évre tehető, de ez nyúlhat 18 éves korig is, és később is erőteljesebben jelen lehet ez a minőség az életünkben. Tulajdonképpen mindig mind a négy minőség jelen van bennünk, hol erősebben, hol halványabban. Lehet több időt is, akár éveket egy-egy minőségben tölteni, akkor is, ha éppen nem abban a fázisban vagyunk biológiailag. Hiába vagyunk anyák, lehet éppen a megújulásra, a gyógyulásra vagy épp szabadságra vágyunk és álmainkat szeretnénk éppen megvalósítani, ami pedig leány minőségét jelöli.
Az ehhez a korszakhoz tartozó állatok: hattyú, páva, medve, fehér ló.
A leány szimbólumai: korsó, párta, gyertya.
Leány- vagy szűzistennők: Anahita, Brigitta, Sarana, Medveistennő, Gyertyaszentelő Boldogasszony
Égtáj: északkelet


További irodalom:

http://www.istennotemplom.com/
Salamon Gabriella: A leány

Kristályok a nőiség tükrében V.

Tigrisszem

A tigrisszem viselőjének több családi melegséget, biztonságot és harmóniát kölcsönöz. Különösen gyerekeknél növeli a befogadóképességet, a figyelmességet és tanulási vágyat.

Kék topáz

Önmegvalósítás, önbizalom, bölcsesség, belső gazdagság. Javítja az emésztést és az anyagcserét, erősíti az idegeket, javítja a gyenge látást, serkenti az energia áramlását a meridiánokban. Oldja a hasfájást, segít fogyás és étkezési zavarok esetében (néha a kóros soványságon is).

Aranytopáz

Öntudat, önbecsülés. Nagylelkűség, karizma, pozitív életszemlélet. Segít az emésztési és étkezési zavarokon, növeli a női termékenységet.

Kék turmalin

Hűség, erkölcs, felelősség, elfogadás, szellemi szabadságra törekvés. Felszabadítja az elfojtott érzelmeket és könnyeket. Segít a hiperaktivitáson, a növekedési és fejlődési zavarokon.

Vörös turmalin

Élénkség, öröm, együttérzés, vállalkozó kedv, a kapcsolatok öröme, báj. Lelki melegséggel tölt el, javítja a szexualitást, erősíti az idegeket, jó hatással van a vérre, májra, szívre, és a nemi szervekre.

Zöld turmalin

A zöld turmalin nem csak gyógyító, hanem megújító és fiatalító tulajdonsággal is rendelkezik, amely kihat a barátságokra, családra és a partnerkapcsolatokra is. Segít a szellemet, a lelket, az elmét és a testet egy harmonikus egységgé összekapcsolni. Támogatja a kreativitásunkat, életörömöt hoz és testi, lelki és szellemi regenerációt biztosít.

Türkiz

Önrendelkezés, felelősség, védelem. Jó menstruációs zavarokra, gyomorégésre, rosszullétre.

Tűzopál

Életöröm, lelkesedés, ötletgazdagság, ösztönösség, vidámság, erotika, a nemiség öröme. Gyorssá tesz, növeli a teljesítőképességet. Növeli a potenciált és a termékenységet. A szexuális unalom egyik legjobb ellenszere

Zafír

A bölcsesség, a hűség, eszesség és a tiszta ész köve, mely több összetartozással ajándékozza meg a házasságot. Erősíti az erényeket, valamint hozzásegít őszintének és egyenesnek maradni az életben. Több céltudatossággal áld meg bennünket, hogy nekilássunk kívánságaink, igényeink és céljaink megvalósításához. Megóv a gyakori érzelmi kitörésektől.

Szürke egérből jelenség?

A titok igazából ennyi: Felvállalni önmagunkat teljes mértékben, a kinézetünkben is. Önmagunkat adni, azt amilyenek belül vagyunk, belül rendben lenni, és békében lenni önmagunkkal. Ha ki merjük fejezni azt, ahogy érezzük magunkat és fel merjük húzni azt a ruhát, ékszert, stb., ami kifejez minket, akkor őszinték voltunk magunkhoz és kiálltunk magunk mellett. Ennyi a titok. Így lesz egy szürke egérből, aki elbújt a világ elől, mert képtelen volt szeretni magát, egy jelenség, egy egyén, akit a világ észrevesz. ;)

Hamupipőke vagy hercegnő?

A belső szépség, ragyogás, öröm és boldogság sokkal erősebb és sokkal jobban kivetül a világra mint az, amikor a legdrágább kencék, smink, stb. van rajtam és egy nagyon exkluzív ruha. A külső emelheti az önbizalmunkat, szépíthet rajtunk, de az hat ami belül van. Ezért tud egy hamupipőke sokkal szebb lenni mit egy hercegnő, mert a belső szépsége által egyszerűen hercegnővé válik.

A nők ereje

Amikor néhány nő összejön és megosztja egymással élettapasztalatát egy mély megértés és gyógyulás veheti kezdetét. Ismerjük a másik tapasztalatát, szinte átérezzük és támaszt nyújtunk egymásnak a nehéz időkben. Mindenkinek megvan a maga története és mindegyik történetben magunkra ismerhetünk. Ismerjük a fájdalmat, a mélységeket, de az örömöt és a szárnyalást is. Amikor megnyílunk egymás felé az őszinteségünk, a szeretetünk régi idők sebeit képes begyógyítani, csupán azáltal hogy együtt vagyunk és figyelünk egymásra.
Talán a fiatalabbaknak se árt néha találkozni idősebb nőkkel, mert az élettapasztalat és bölcsesség, amivel ők már rendelkeznek tiszteletre méltó és sokat tudnánk segíteni egymásnak, ha mindkét fél elég nyílt és elfogadó. Minden egyes tapasztalat egy kincs, melyet nem szabad hagyni kárba veszni, hanem megosztani azokkal, akiknek pont erre a tudásra van szükségük.

Teljesség versus függőség

Egy nőnek mindig jól esik a férfiak csodálata, bókja. De amikor az egész élete erről szól, hogy minél szebb legyen, hogy minél több férfit tudjon meghódítani, az egy belső hiányra, űrre utal. A férfiak által, az ő csodálatukkal, szerelmükkel, szexuális energiájukkal pótolja a benne levő szeretetlenséget, akár önbizalomhiányt. Nem tudja abbahagyni, sőt egyre több férfi kell, egyre több szex, mert azt hiszi, ha kívánatos, akkor ér valamit, ezzel kompenzálja az önértékelését. A külvilágtól várja az elismerést, neki akar megfelelni, tőle függ, minden egyes férfitől függ, a szextől függ, a szerelemtől függ. Pedig, ha megtalálja a belső teljességét és szépségét, akkor ezt fogja kisugározni, azt, hogy ő rendben van önmagával és így erre automatikusan fognak reagálni a férfiak. És aki így tesz, az őszinte a társával és az elejétől kezdve megmondja, hogy mi akar, hogy nyílt kártyákkal játszanak. A nő többé nem függ a férfi szerelmétől, hiszen minden megvan benne is, amire vágyik és ami teljes mértékben kielégíti, és ez önmaga, a saját maga iránti szeretete, hogy azzal foglalkozik, amit szeret és a világ, amelyben él, teljesen rendben van körülötte, mert a saját belső világa is rendben van. Ő választja meg a számára méltó társat, akivel megosztják egymással szerelmüket vagy szexuális energiájukat egy magasabb szintre emelve azt. Amikor egy nő teljesnek érzi magát, akkor azon is képes túllépni, ha egy férfi nem úgy reagál rá, ahogy szeretné, azaz nem rabolja az energiáját, illetve nem vonz be alacsonyabb rezgésű energiákat, amik lehúzzák őt.

Kristályok a nőiség tükrében IV.

Óceánachát

Életerő, megújulás, remény, regenerálódás, a korlátlan lehetőségek bőségének tudata, tetterő, találékonyság, az élet javítása. Segíti a pihentető alvást, erősíti az immunrendszert, méregtelenít és salaktalanít, pozitívvá, oldottá tesz. Segít pajzsmirigyproblémákon, allergián, fertőzéseken, gyulladásokon, cisztákon, miómákon, daganatokon. Jótékony hatással van a bőrre. Növeli a termékenységet.

Peridot

Függetlenség, megtisztulás. Megszünteti a haragot, indulatokat, és a bűntudatot. Segít a megbocsátásban és a hibák beismerésében. Segít a bőrproblémákon, gombás fertőzésekben, segíti a méregtelenítést és az anyagcserét.

Prehnit

Kitűnő a túlsúly megszüntetésére.

Rodokrozit

Aktivitás, élénkség, szerelem, szexualitás, elragadtatás. A szerelem és a szív köve. Több elégedettséget és őszinte szeretetet, szerelmet ajándékoz. A rodokrozit megszabadít a depressziótól, a gátlásoktól és a kisebbrendűségi érzéstől. Új barátok, új smink, más frizura és kihívóbb stílus, ez rövid idővel a rodokrozit használatát követően megvalósul. A kisgyermekeket megóvja a félelmektől, a hallucinációktól és a dadogástól. Kedélyjavító hatású, segít az idegkimerültségben. Serkenti az ivarmirigyek működését. Enyhíti a migrént és az altesti panaszokat. Folyamatos alkalmazása legfeljebb 1-2 hétig ajánlott. Magas vérnyomás esetén nem szabad használni!

Rózsakvarc

A rózsakvarcot az ókor óta a szerelem és a szív köveként tisztelték. Hozzá kapcsolódik a szívélyesség, szeretet, együttérzés, közvetlenség, érzékenység, megérzések, érzékiség, romantika. Tudatosítja bennünk saját igényeinket. Nemcsak a hűségre és a szeretetre, szerelemre való belső igényünket támogatja, hanem erősíti a szépérzékünket. A rózsakvarc vezeti azokat az embereket is, akik a partneri kapcsolatukban elidegenedtek, s segít egy új síkon újra együtt lenni. Segít begyógyítani a sebeket, amelyeket a szívünkben az embertársaink durvasága okozott. Harmonizálja és megvédi a gyermeki lelket a sérülésektől. A rózsakvarc által jobban fenntartható az összetartozás érzése a partner és a környezet iránt. Kielégítőbb és boldogítóbb szexualitást ajándékoz, az érzelmeket és a testiséget egyensúlyban tartja. Növeli az érzékenységet, az empátiát, a romantikát. Csillapítja a kedélyeket, támogatja a közvetlenséget, segítőkészséget és a harmonikus együttélést. A rózsakvarc erősíti a szívet, keringést, nemi szerveket, fokozza a nő termékenységét, segít szexuális nehézségeken. A bőrt lággyá és selymessé teszi.

Rubin

A szerelem és az élet erejét, a tiszta szeretetet testesíti meg. Növeli a lelki és testi potenciált. A rubin a tartós szerelem és hűség bizonyítéka. A rubinon keresztül elérhetővé válik, hogy az emberek és a partnerünk ugyanolyan őszinték legyenek hozzánk, mint mi hozzájuk. Segít bátran, kreatívan és koncentrálva keresztülvinni azt, amit tulajdonképpen akarunk. A visszafogottabb férfiakat vakmerőbbé és ösztönösebbé teszi. A rubin fiatalos életerőt ajándékoz. Támogatja az életörömöt, a szenvedélyt, az erényt és a bátorságot. Erőt, dinamikát, vitalitást hoz, ösztönzi az aktívabb szexualitást. Javítja a látást, segít menstruációs panaszoknál, támogatja az anyagcserét, erősíti az idegeket és a csecsemőmirigyet. Segít gyermekbetegségeknél, súlyproblémáknál, leukémiánál és lépbetegségnél. Erősíti a vérellátást és a nemi szerveket.

Smaragd

A smaragd az állandóság és a szeretet köve, mely több hűséggel ajándékozza meg a partnerkapcsolatot. A smaragd viselőjénél belső egyensúlyt és jobb kiegyensúlyozottságot eredményez. A bőr kinézetére nagyon erős fiatalító hatása van és viselőjét elégedettséghez és több életörömhöz segíti hozzá. Széles látókört és művészi inspirációt biztosít. A jóság, szépség és igazság utáni törekvést testesíti meg. A smaragd különösen a gyerekek és szüleik közötti kölcsönös kapcsolatot erősíti. A generációs különbségek ellenére több kölcsönös megértést hoz. A nyak környékén viselve erős békítő ereje van a barátság, partnerkapcsolat és a család terén. A smaragd aktiválja az öngyógyulási erőket, fiatalít és regenerál. Gyermekbetegségeknél és szempanaszoknál jótékony hatása van.

Sólyomszem

A sólyomszem egyetértést kölcsönöz a házasságban és több fiatalossághoz, egészséghez segít hozzá. A sólyomszem megóv a munkahelyi szexuális zaklatásoktól.

Szerpentin

Béke, önrendelkezés, védelem. Idegesség, stressz és szexualitással kapcsolatos nehézségek megoldására alkalmas kő. Segít a görcsön, menstruációs panaszon, migrénen.

Thulit / zoisit

Életerő, vágy, érzékiség, lelki beteljesedés. Örömmé teszi a szexualitást. Növeli a termékenységet és a potenciált, gyógyítja a here, a petefészek és a nemi szervek betegségeit. Fáradtság, gyengeség és kimerültség esetén segíti a regenerálódást.

Belső teljesség

A bennünk levő űrt sosem a mellettünk levő férfi fogja betölteni. Ünnepelni való az a felismerés, amikor egy nő rájön arra, hogy saját magában, a saját testében megvan mindaz, amire szüksége van. Amikor rájön a testet betöltő lénye az, ami gyönyörű. Amikor ízig-vérig nőnek érzi magát és éli ezt a nőiséget minden pillanatban. Amikor rájön arra, hogy ő kicsoda. Ettől kezdve már önmagát fogja adni és azt a férfit magához vonzani, aki hozzá hasonló és megosztja vele azt ami ő maga, és nem a benne levő hiányosságokat próbálja pótolni a másik által, még ha tudattalanul is.