Szürke egérből jelenség?

A titok igazából ennyi: Felvállalni önmagunkat teljes mértékben, a kinézetünkben is. Önmagunkat adni, azt amilyenek belül vagyunk, belül rendben lenni, és békében lenni önmagunkkal. Ha ki merjük fejezni azt, ahogy érezzük magunkat és fel merjük húzni azt a ruhát, ékszert, stb., ami kifejez minket, akkor őszinték voltunk magunkhoz és kiálltunk magunk mellett. Ennyi a titok. Így lesz egy szürke egérből, aki elbújt a világ elől, mert képtelen volt szeretni magát, egy jelenség, egy egyén, akit a világ észrevesz. ;)

Hamupipőke vagy hercegnő?

A belső szépség, ragyogás, öröm és boldogság sokkal erősebb és sokkal jobban kivetül a világra mint az, amikor a legdrágább kencék, smink, stb. van rajtam és egy nagyon exkluzív ruha. A külső emelheti az önbizalmunkat, szépíthet rajtunk, de az hat ami belül van. Ezért tud egy hamupipőke sokkal szebb lenni mit egy hercegnő, mert a belső szépsége által egyszerűen hercegnővé válik.

Szeretem a testem

Most esett meg először velem, hogy igazán hálás voltam a testemért. Olyan jó, hogy egészséges a testem és szabadon táncolhatok, mozoghatok és kifejezhetem így önmagam. Egyszerűen csak hálás voltam a testemért, amit ilyenkor végtelenül szeretek, értékesnek tartok és így szépnek érzem és látom magam. Igen, megvan a táncnak ez a varázsa, amikor a szív vezet és te engeded, hogy tested lelked akaratának megfelelően mozogjon, és mered kifejezésre juttatni vágyaid és azt, hogy hogyan érzed magad jelen pillanatban a testeddel a tested által, akkor képes vagy teljesen másképp megélni magad – és igazából a testalkat édes mindegy. Egyszerűen csak képes voltam a táncban szépnek érezni magam. És ez ugye kisugárzik a környezetünkre is… Az alkat olyan mindegy – szereted magad vagy nem? Szereted a tested? Odafigyelsz rá, arra a gyönyörű testre, csodálatos földi-fizikai szerkezetre, aminek a birtokában vagy? Itt az ideje, hogy megtanuld szeretni és szépnek látni magad. :)

Idézet

"A Nőket a szerelem nem csak érdekessé teszi, hanem meg is szépíti.
A Nő akkor szép igazán, ha boldog. És akkor boldog, ha érzi, hogy szeretik."

Ezt kiegészítem azzal, hogy akkor is boldog, ha szereti önmagát és ha tisztában van önmagával és saját értékeivel. :)

Külsőségek...

Régen nagyon zavart a strand, sosem mertem magam megmutatni fürdőruhában, amíg meg nem szerettem a vizet és magamat és egyszerűen nem érdekelt annak a véleménye, aki megragadt ilyen külsőségekben, hogy más hogy néz ki és ezt esetleg megalázó módon juttatja kifejezésre. Ez ugyanis többet elárul arról, aki mondja, mint rólam. A nyáron körülnéztem a strandon és különféle embereket, testeket láttam. Volt ott minden, és az tűnt fel, hogy nincs is olyan nagy különbség az emberi testek között, nem is értem ezt a felhajtást, ami a jelenlegi világban zajlik a szépség körül. Valahogy mindenki szép volt, elfogadható és szerethető. Egy barátnőm szerint tényleg nincs sok különbség a testek között, csak van, akinek több az önbizalma és van, akinek kevesebb. Azt mondom, ha valaki nem tud elfogadni amilyen vagy, az a kapcsolat nem fog működni. Másra vágyik, és megfelelés helyett hagyni kell elmenni. Persze vannak dolgok, amiken lehet változtatni, de a nagyobb szabású dolgokba, mint pl,. műtét szerintem valaki kedvéért nem szabad belemenni. Önmagunkért, ha nyomatékos okunk van rá igen, de másért nem. Aki nem tud elfogadni, nem tud szeretni, ha nem tud szeretni akkor mit keres mellettem?

A szépség belülről fakad avagy a "banya" (bölcs anya) szépsége

Amikor időseket gondoztam, találkoztam egy 85 éves nénivel, aki olyan szépséget, harmóniát és természetességet sugárzott ki magából amilyet én még életemben nem láttam. Nem bírtam levenni róla a szemem. Hihetetlenül szép volt, szinte gyönyörködtem benne. Pedig csak valami egyszerű pongyola vagy hálóingszerű valami volt rajta. Járókerettel járt és nem is nádszálvékony, smink sem volt rajta. És mégis, ilyen szép teremtéssel még nem találkoztam. Sugárzott magából valami békét és életbölcsességet, öntudatosságot. Örülök, hogy megismerhettem. Ő talán iskolapéldája annak, hogy a szépség belülről fakad. Eddig ezt úgysem értettem meg, hogy mit jelent, pedig számtalanszor hallottam.

Gondolatok a szépségről

Nem vagyok szép – gondoltam mindig is magamról, gondolja magáról talán sok nő. Ez egyben védekezés is a férfiakkal szemben – így biztos nem bántanak, nem sérülök. Viszont ez nem így van. Ez nem működik védőpajzsként. Így magamat zárom korlátok közé és nem engedek magamhoz közel senkit, nem engedem szeretni magam. Észre kellett vennem, hogy igenis szép vagyok. Egy csodálatos, gyönyörű nő. Amikor jobban elkezdtem foglalkozni magammal, azt kaptam tippként egy barátnőmtől, hogy erősítsem és emeljem ki azt, ami tetszik magamban. Minél inkább kerestem magamban a szépet, annál jobban megtaláltam azt – testileg-lelkileg. Voltak olyan testrészek, amiket mindig eltakartam, mert a megalázástól való félelem oly mélyen gyökerezett bennem – amit anno férfiak okoztak durvaságukkal, figyelmetlenségükkel. S most, épp azokat a testrészeket vállaltam fel, megtanultam őket szeretni és értékelni, így most már szépnek találom őket.

Volt, akinek nem voltam elég szép. Épp azt kritizálta bennem, azt nem tudta elfogadni, amit igazából én sem, ami engem is zavart, mert azt hittem, meg kell felelni a férfiaknak, a társadalomnak, és az a kép, amit nyújtok nem illik bele. Aztán pedig egy virtuális helyen, ahol osztályozni kellett, hogy ki mennyire szép, kaptam egy jó 2,5-ös átlagot az ötből. Persze ez nekem nem tetszett, de elgondolkoztam, hogy ugyan nem azt kapom-e a vissza, amit mindig is gondoltam magamról? Pontosan azt, hogy nem vagyok szép. Egyszerűen ez volt a védelmem az erőszak ellen, ami igenis ott volt és ott van körülöttem, amit férfiak, fiúk követnek el a nőkön, lányokon – még mindig, - de ez nem kell, hogy így legyen! A nőiségem ugyanis épphogy nem a gyengeségem, hanem az erősségem, csak merni kell élni azt! És amióta ezen az úton járok, sok pozitív visszajelzést kaptam.