„Ne kérdezd miért csak bízz az intuíciódban és tedd meg.” Kb. ez igaz mostanában a Mária Magdolna foglalkozásokra. A múlt héten teljesen másképp kezdtem mint ahogy szoktam, most is olyat tettem amit eddig sohasem. A múltkor nem is annyira a szavakra mint inkább az érzésekre mentünk rá, és kiderült, hogy azoknak ez embereknek, akik akkor voltak, éppen ez kellett, mert így jobban tudtak kapcsolódni Magdolnához. Nem kell mindig mindent szavakba önteni, sokszor érezni elég. Most pedig indulás előtt megkérdeztem Mária Magdolnát, hogy mivel is foglalkozzunk és több információt is kaptam, de amin a legjobban meglepődtem, hogy vigyem el az újszövetséget és abból olvassak fel egy részletet. Nem szeretem az ilyen „bibliaórákat”, szoktam néha felolvasni magdolnás könyvekből, de az evangéliumokból eddig nem. Hát jó, kinyitottam valahol és még csak egy szóval sem említették azon a részen Mária Magdolnát. Na mindegy, beletettem a könyvjelzőt és elvittem magammal. Kiderült, hogy valakinek a jelenlevők közül pont erre az idézetre volt szüksége, mert ez fűződik a jelenlegi élethelyzetéhez és pont innen, mert ő Jézushoz jobban kötődik mint Magdolnához. A mai nap eleve különleges volt. Nem csak Magdolna volt jelen, hanem nagyon sokan mások is, pl. Jézuson és Szűz Márián kívül Ízisz is. Hogy ki van ott Magdolnán kívül, mindig az adott helyzettől és személyektől függ. Szerintem egy nagy szeretetegységhez tartozunk és mindenkinek megvan, hogy ki áll közel hozzá, kit tud jobban elfogadni. Szeretem az érzéseimen keresztül megismerni az embert vagy az adott létezőt, mert egy sokkal másabb és mélyebb képet ad, mint amit a szavak alapján el tudok képzelni róla. Szeretem, amikor a szívünk által képesek vagyunk egymáshoz kapcsolódni, mert ilyenkor a szeretet utat nyit magának és ledönti az előítéleteinket, egy igazabb, őszintébb képet nyújtva így magunkról és a másikról. A szeretetben pedig megtaláljuk az örömet is, és talán ott az érzés, hogy de hiszen mi nem most találkozunk először, hanem már régóta ismerjük egymást – és így újból felbukkannak az emlékek.
Tehát ki tudja miért kér meg Magdolna erre vagy arra, sokszor nem is értem és csodálkozom rajta, de aztán mégis megteszem és a végén kiderül a "miért" is. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése