Régen, még nagymamáim idejében télen összejártak a nők és kézimunka közepette megbeszélték épp aktuális dolgaikat, illetve történeteket, meséket, legendákat meséltek egymásnak a kályha tűzének fényénél. A nők találkozása nemcsak az összetartozást erősíti, de sok mindenben tanácsot is adhatnak egymásnak, segíthetik egymást, erőt meríthetnek a közös összejövetelekből. Az ősi közösségekben is voltak olyan ünnepek, ahol csak a nők vagy csak a férfiak voltak jelen, ilyenek voltak pl. a saját nemüket érintő beavatások (a férfivá, nővé válás), de egyébként is megvoltak a férfi-női közösségek, ahol az őket érintő dolgokról volt szó és a másik nem ilyenkor nem volt jelen.
Szerintem fontosak ezek a női közösségek, ahol összejövünk néha egy kis időre beszélgetni és átadjuk egymásnak tapasztalatainkat, tudásunkat és megünnepelhetjük azt, amit épp meg lehet. :) Ilyen kezdeményezés volt az ún. banya-klub, amikor mi nők (barátnők, ismerősök) összejöttünk hetente egyszer, beszélgettünk, ettünk-ittunk és közben mindig tanított valaki valamit a többieknek, amiben ő jó volt, ami érdekelte őt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése