A szeretetet nem lehet megvenni. Talán működik egy darabig, azaz csak fenntartható egy darabig az állapot, de nem működik igazán sohasem. Létezik megegyezés, cserekereskedelem, hallgatás, tűrés, de mindig benne van a lemondás is. Működik egy darabig, amíg be nem vallod magadnak, hogy már nem elég az, amit kapsz, mert lényegesen többre vágysz: mégpedig a szeretetre. Azt pedig nem tudod kierőszakolni, mert az van. Automatikus, valaki felé vagy érzel szeretetet vagy nem. Két ember között a szeretet egyszerűen csak úgy van és kölcsönösen áramlik köztük. Nincs benne erőfeszítés, megfelelni akarás, kierőszakolás, lemondás, viszont van benne öröm, könnyedség, lebegés, félszavakból megértés, és elfogadás – önmagad lehetsz. Ezt nem csak párkapcsolatokra értem, hanem bármilyen embertársi kapcsolatra, a barátok között is így működik. Kölcsönös adás-kapás, áramlás, mely oly könnyed és természetes mint a víz lágyan táncoló hullámai.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése