Önismereti – nőiség tábor

2013. július 19 - 21

Ha kikapcsolódásra, természetes környezetre vágysz, ugyanakkor lelked gyógyulni vágyik, hívlak téged a 3 napos elvonulásra a Dombay - tóhoz. A napok témákra oszlanak, melyek segítik a fölösleges dolgok elengedését és segítik az életünkben való teremtést és az egyensúly létrehozását. Minden nap lesz egy szertartás is, mely erősíti szándékunkat az elérendő cél érdekében. 

Témák

-         elengedés (+ szertartás)

-         a férfi és a női energia egyensúlya bennünk

-         teremtés (+ fényszertartás)

-         nővé avató szertartás (amivel menstruációnkat és női létünket szenteljük meg – sokszor segít a menstruációs görcsök enyhítésében)

-         Mária Magdolna táncmeditáció

-         Sámándob és hangmeditáció

-         Gyógyítás (pl. Tibeti gyógyítás)

-         A különböző traumák, negatívan megélt események során leszakadt lélekrészeink visszahívása

-         Önkifejezés hanggal, mozgással, anyagokkal (kreatív kuckó)

A Tudnivalókról e-mailben értesítelek jelentkezés után.

Az elvonulás ára: 10.000 Ft

Jelentkezési határidő: július 14 vasárnap (5.000 Ft előleg befizetésével)

Érkezés: péntek 14:00 -15:00 óra

Visszaút: vasárnap 16:00-17:00 óra

Szeretettel várlak!

Jelentkezés és további részletek: noisegutja@gmail.com

A szerelmi együttlétről és a párkapcsolatról

Nem a cél, hanem az út a fontos. S így van ez az együttlétekben is. A legfontosabb az egyensúly - minden szinten: testi, lelki, fizikai szinten egyaránt - ahol a nő nőnek érzi magát és a férfi férfinak. Nem az a lényeg hogy ki mit vár (el) a másiktól, hanem hogy megnyíljanak egymás felé tiszta szívvel, szeretettel. Vágyni egymásra, szívből szeretni igazán. A lényeg a belsőnk kitárulkozása a másik előtt, aki ezt elfogadja, belemerül a létezés csodájába s bőven akad öröm mindkét fél számára. Szeretni szívből, a kiapadhatatlan forrás részei vagyunk.
Emlékezzetek erre s ne kérdezzétek merre tart az út, mert bennetek van az út, s nektek kell követnetek azt. Ha van kérdésetek azt magatoknak tegyétek fel s megérkezik rá a válasz.

(csatornázott írás)

A nő arcai

A nőiségnek különböző arcai vannak és nagyon széles a skála, ami ebbe a minőségbe belefér. Néha akár ellentétes az a különböző energia, amit képvisel egy-egy nő, s mégis az egyből táplálkoznak. Mindenkinek megvan a maga fejlődési folyamata és pontosan tudja, milyen energiára van szüksége, mit szeretne élni az életében. Széles ez a skála. A szexuális energiát tudja használni elemésztő tűzként, magába olvasztó vulkánként és tudja használni mint legszentebb szentséget, mely gyógyít és fényt hoz. A benne levő tüzet fénnyé tudja alakítani szívén keresztül és tudja hagyni elemi erővel feltörni. Tud lenni erős és romboló és tud lenni erős és építő. A gyengédség és az alázat is erő, mert szívből jön és bölcsességből születik. Csupán a megaláztatás és az áldozat az, amit már nem szabad hagyni! „Vagyok, aki vagyok” - ez minden nőre igaz és halad tovább a sors- és az évkeréken a maga ritmusa és tapasztalási vágya szerint. Őt is a lélek irányítja és ő is az egyhez tartozik. Viszont mindenki maga választja meg a saját közegét és abban erős, mert azzal tudja megélni az egységet. S ahogy fejlődik és változik, talán másokat talál, akikkel meg tudja élni az egységet. Mindenki éli az egységet, a kérdés csupán kivel vagy mivel? De ez szabad választás kérdése. Világok taszítanak el és kötnek össze minket és minden nő tudja a nőiség legmélyebb jelentését és ismeri a tiszta forrás ízét, mely kiapadhatatlan s örökre benne van és él benne. Csak emlékezés kérdése. Emlékezés az egyre és a szívre, a forrás kiapadhatatlan fényére bennünk.   

Légy önmagad!

Mivel azt vonzod, aki te vagy a legjobb, ha magadat adod, mert egyszerűen azzal jársz a legjobban, hiszen éppen arra van szükséged. Ha más akarnál lenni, mást kapnál, mint amire szükséged lenne, és csak boldogtalan lennél tőle. Csak attól fejlődsz és gyógyulsz, amire szükséged van, ami neked való, megfelelő. Nem lehetsz más mint ami vagy, mert akkor semmi sem működik, mivel az nem te vagy. Mindenki megtalálja a maga helyét, ha nem adja fel és mer tovább menni onnan, ahol nem tud együtt rezegni azokkal, akik jelen vannak. Lehet pozitív vagy negatív, ha nagy a különbség, nem tud fejlődni, az már nem jó neki, mert nem tudja feldolgozni. Menni kell és új ember vár, új szituáció, új tanulni- és gyógyulnivaló. Menni kell szeretetben, mert éppen olyannak alkottad magad és olyan testtel és személyiséggel tudod ellátni a legjobban a feladatodat. Beleolvadni a szeretetbe és elhinni, hogy méltó vagy rá. Nem szólni egy szót sem, csak érezni az igazságot belül és megadni magad a belső vezetésnek. Vezetni fog, épp oda ahol helyed van és ahol jó lesz neked. Egészen addig, amíg ott el nem végezted dolgodat és tovább nem mész. Mindig ott vagy ahol lenned kell. S legyen, ahogy lenni akar, mert az pont úgy lesz jó.

Szeretet-fény

 

A szeretetből fény születik.

Mária Magdolna

Teremtsünk fényt!

Életemben akkora erőt nem éreztem mint a szilveszteri visszaszámlálásnál, ahol robbanásszerűen tört ki mindenkiből az új öröme. Ha egy térnyi ember ennyi erőt bocsát ki magából, akkor vajon miért is nem használja teremtésre! Szabályosan visszadobott ez az erő, s ha ez csak gondolatban összeadódik egy közös cél érdekében az már nagyon erős. „És lőn világosság!”

A lélek hívó szava az egységre

Felkiáltó jelként jelent meg előttem az üzenet, hogy milyen fontos az összetartás! Kis közösségek alkotása, baráti, családi, spirituális vagy bármely más csoport, ahol a szeretetet tartja össze az embereket. „Csak így élhettek túl.” – hangzik még fejemben a mondat s megjelent a vágy a kapcsolódásra. Szellemileg is lehet, de a szellem a fizikaival együtt szerintem erősebb. A nyáron „beteg” voltam és a fájdalomban arra jöttem rá, hogy nincs szükségem semmire, viszont szerető emberekre nagyon is, ahol egymásra támaszkodhatunk. Nem mindig könnyű, de megtapasztaltam azt, hogyha igazán szeretünk valakit és ő is, akkor felül lehet emelkedni a régi mintákon és félelmeken és a szeretet még közelebb hoz egymáshoz. Fontosnak érzem a kapcsolódást, az összetartást és az egységet – főleg most ezekben az időkben. A fejlődés és a szeretet természetszerűen az egység felé visz, ahol nekünk is megvan a magunk helye. Ehhez a témához eszembe jutott Flo Aveia Magdalena „I remember union” c. könyvének utolsó fejezete. Nagyjából lefordítottam, mert már régóta szerettem volna hivatkozni rá.

„Képzeld el, ahogy összegyűlnek a szereplők. A szerepek tudatos tudás nélkül formálódnak. Minden kötelék, mely összeköt, összehozza az idő lelkeit, hogy egyszer és mindenkorra szövetségre lépjenek és így létrehozzák az emberi tudatosság valaha megtapasztalt legnagyobb fejlődését. Minden időét, minden időben és minden időre. Összegyűltök. Most gyűltök össze. …nincs lehetőség arra, hogy megtagadd a hívást, a lelked hívását az időn keresztül hogy kifejezze magát és szándékát. Nincsenek határok, melyben megmaradhatnál, mivel a határok gyorsabban mozognak mint az ellenállás. És egyszerre az ellenállásnak nincs formája, nem tudja magával vinni a szándékot, mert nem létezik. Képzeld el, ahogy a szereplők összegyűlnek, hogy az emberiség minden tagját összehozzák az emberiség döntéséhez, mely az egység. Figyelj és ismerd fel a családunkat, az igazi származásunk családját, mert semmi más nem számít. Mivel csak a lelked családja az, ami hív téged. Csak figyelj a pillanatra, hogy megtaláld az egységet, melyet keresel. Csak figyelj a lelkedre, hogy elmondhassa neked fontosságát. Figyelj! Figyelj a hárfa és a dob hangjára. Figyelj. Figyelj! Az idő hív… Nézz! Nézd! Az idő kiált… Légy a kiáltással és a hívással, és mélyen magadban érezni fogod a válaszoló ritmust a létezés ütemére. Ne keress tovább, mert megtaláltad a hazafelé vezető utat. Benned van, és végül elkezdődött az utolsó, igazi trombitaszó hívása. Összegyűltök és ezért itt az idő. Nincs több válaszra váró kérdés. Hidd el, hogy ez a végső felvonás, és a terv a formába öntött igazság most és minden időben.”