Pár hete felmerült bennem, hogy fontos ismét erősíteni az egységet. Ehhez egy kis meditációs irányvonalat szeretnék adni, amit egyébként is minden Magdolna foglalkozásomon használok. Az első az elcsendesedés, befelé figyelés és a saját egység érzése. Amikor ez megvan és több jelenlevőről van szó, kapcsolódjunk egymáshoz a szívünk által. Ezután pedig bővítsük ezt az egységet – bővítjük azokkal, akik ahhoz a csoporthoz tartoznak, aztán akik ahhoz az energiarendszerhez tartoznak és tovább-tovább, míg végül a szeretetnél kötünk ki és egységet alkotunk mindenkivel, aki pl. a Krisztusi energiákhoz tartozik, aztán, aki a Teremtőhöz kapcsolódik – és így egy nagy egységet kapunk, amelyben mindenkinek megvan a saját helye. Kérésemre ezt megcsináltuk a meditációs csoportban és nagyon erős volt – minél több ember, annál erősebb – ez itt is érvényesül. Meg lehet csinálni egyedül is, úgyis hatásos. Fontos, hogy ebbe a kiterjedésbe, egységbe olvadásba minél több ember bekapcsolódjon, akár egyénileg is. A végeredmény úgyis ugyanaz, mindegy, hogy honnan indulunk. Teljesen mindegy ki milyen közösségbe tartozik, hiszen először nyilván azzal a közösséggel fog kapcsolódni, és onnan terjeszti ki a minél több emberrel / létezővel való kapcsolódást, de ugyanannál a szeretetnél köt ki mint ahol mindenki, teljesen mindegy, hogy minek nevezzük azt (isten, istennő, minden létező, stb.). A lényeg az egység és a szeretet, amely összeköt minket.
„Emlékezz arra, aki vagy. Az egységben mindig megtalálod a helyed. Emlékezz.” Ezt üzente nekünk Mária Magdolna, amikor ezt a meditációt végeztük. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése